Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Feltétlenül semmis ítéletek

A NEWYORKI ÉRTEKEZLET. 379 de az ily esetek ritkák is ahhoz, hogy a jogerőhöz fűződő érdeknek komoly veszélyét jelenthessék. Speciálisan az egyik fél hiányának esetéről azt tanítja Sauer, hogy a pert rendszerint érvénytelenné teszi (443. lap). Az újabb irodalomból megemlítjük még Ernst von Hippel művét: Untersuchungen zum Problem des fehlerhaften Staatsakts (1924), mely széles alapon tárgyalja a problémát és szintén elismeri az önmagukban semmis állami aktusokat (tehát ítéleteket is). Hippel teleologikus jogértelmezési módszerében a konkrét normát és konkrét tényállást veszi alapul a semmisség kérdésének konkrét esetben való eldöntésénél, ebben a keretben pedig a törvénynek oly értelmezését keresi, mely a legértékesebb eredményt ígéri. Ily szemszögből nézve a dolgot, a jogerő gondolata áll szemben nézetünk szerint a felek egyikének részvétele nélkül folyó perben hozott ítélet semmisségének gondolatával, a megoldás pedig a semmisségnek nagyobb jelentőségét mutatja, mint Sauer is kifejti. Az ily semmisség egyik típusa azoknak az eredményeknek, amelyekre a Hippel szerinti teleologikus magyarázat vezet, mert ő is elismeri, hogy bizonyos megoldási típusok állandóan visszatérnek az életben. Szerény nézetünk szerint az ítélet anyagi jogi erejével nem bíró ítéletek létezését nem lehet tagadni s az erre vonatkozó, ismertetett fejtegetésekhez csatlakozni lehet, mert teljesen meggyőző erejűek. Ha pedig vannak olyan látszólagos ítéletek, melyek a valóságban nem ítéletek, akkor ezek közé tartozik mindenesetre az oly kereset alapján hozott ítélet, melyet a felperesként szerepeltetett egyén nem is indított meg. Ha az ily ítélet házasságbontó ítélet: a házasságot nem bontja fel és az ily bontó ítélet után újabb .házasságot kötő házasfél magánjogi szempontból kettős házasságot köt. A büntetőjogi következmények alkalmazása a megfelelő szubjektív feltételek meglététől függ. AZ INTERNATIONAL LAW ASSOCIATION NEWYORKI ÉRTEKEZLETE. írta: dr. SZÁSZY ISTVÁN. Az International Law Association 36. értekezletét 1930. évi szeptember hó 1-tői 10-ig terjedő időben, New-Yorkban tartotta. Az értekezleten csaknem 200 tag vett részt, akiknek legnagyobb részét természetesen az amerikai jogászok tették ki. Meglehetősen nagy számban voltak képviselve az angolok, né-