Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Az igazságügyi költségvetés és a törvénykezési reform

DE MÓRA ZOLTÁN. úgy megállapíthatjuk, hogy míg egy lakosra Magyarországon 4 pengő i fillér, Ausztriában 4 pengő 72 fillér, Bajorországban 5 pengő 16 fillér, Olaszországban 1 pengő 35 fillér, Francia- ^ országban 88 fillér esik. Szembetűnő, hogy Magyarország és Ausztria költségvetési adatai mennyire közel állanak (a lélekszámhoz viszonyítva) s hogy a két latin nép költségvetése mennyivel kedvezőbb a germán jog uralma alatt álló népek költségvetésénél.1 Rendkívül tanulságos Franciaország költségvetése, amely külön tünteti fel az elsőfolyamodású törvényszékek költségeit az anyaországban és a Németországtól elfoglalt területeken; ez utóbbiak lakosságának száma kb. huszadrészét teszi ki az anyaország lakosságának, ennek ellenére az elfoglalt területen felmerült költségek az összes költségeknek kb. egy hatodrészét teszik ki. Megállapíthatjuk tehát, hogy Magyarország igazságszolgáltatására lényegesen nem költ többet és kevesebbet, mint a vele hasonló jogrendszerben élő államok, ellenben aránytalanul többet költ. mint a latin államok. 4. Mi lehet ennek a rendkívüli jelenségnek az oka? A legíőbb ok a perek számában való eltérés. A rendelkezésünkre álló legutolsó statisztikai kiadvány szerint . Franciaországban a békebíróságok előtt folyamatba tett összes peres ügyek száma: 174,286; Magyarországon egyedül a budapesti ítélőtábla területén csak a járásbírósági polgári peres ügyek száma 261,257; egész Magyarországon 465,254. Olaszországban a békebíróságok, járásbíróságok, fellebbezési bíróságok és a római kúria előtt folyamatba tett összes perek száma a legutolsó rendelkezésünkre álló (1928. évben megjelent)) statisztika szerint 1.15 9,67 5; vagyis minden 1000 lakosra 2977 per esik, míg nálunk minden 1000 lakosra csak járásbírósági per 58 esik; ha a lélekszámot vesszük alapul, Magyarországon kétszer annyi járásbírásági per van folyamatban, mint Olaszországban mindennemű polgári per 1 Ausztria és Franciaország költségvetése nem tünteti fel külön a nyugdifterhet; a bíróságok javadalmazására fordított tételek összehasonlításánál ez a szerkezeti eltérés már ki van küszöbölve.