Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

SZEMLE. — A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete 1930 március hó 14-én és 19-én « Mérlegjogi elvek és kötelező könyvvizsgálat 1 címmel előadássorozatot tartott dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár, intézeti igazgató, később dr. Tury Sándor ny. kúriai tanácselnök, tag elnöklete alatt, amelynek során dr. Lévy Béla ügyvéd, intézeti rendes tag a mérlegjog törvényhozási problémáiról, dr, Karch Kristóf egyetemi ny. r. tanár, intézeti rendes tag pedig a modern részvénytársasági mérleg- és ercdménykimutatásról értekeztek. Dr. Lévy Béla előadásában rámutatott arra, hogy a mérlegjog helyes szabályozása a részvényjog reformjának egyik fő feladata. A publicitás, a részvényügy helyes fejlődésének biztosítéka csak akkor valósulhat meg, ha a mérleg és az annak alapjául szolgáló eredményszámla és az évi jelentés világosan feltárja és részletezi a társaság vagyoni helyzetét és rentabilitását. Ezt a célt akként érhetjük el, ha a mérleg szerkesztésének és különösen a részletezésnek fő elveit a törvény szabályozz^- másfelől a kvalifikált kisebbségnek széleskörű kérdezési jogot adunk. Ugyanezt a célt szolgálja a kisebbség azon joga, hogy a mérleg megállapítása előtt a szakértői felülvizsgálatot kérhesse. Ezzel szemben, sem a hivatalból való vizsgálatot, sem a mintamérle^ gek kibocsátását nem lehet szerencsés megoldásnak elfogadni. A mérlegtételek értékelése tekintetében a nem realizált nyereségek felosztásának tilalma helyes, másfelől azonban a titkos tartalékok megengedése a stabil valuta mellett nem szükséges, a kisrészvényesek érdekeire sérelmes. Különös intézkedések szükségesek a koncernvállalatok mérlegei szempontjából. Túlértékelésekkel szemben tehát a vállalat szolidaritása érdekében minden részvényesnek meg kell majd adni a megtámadás jogát. Dr. Karch Kristóf egyet, tanár előadásának bevezetésében foglalkozott azokkal a felfogásokkal, amelyek szerint a reform az antikapitalista irányt erősítené. Szerinte éppen ellenkezőleg a tőkét adóknak, a tőkéseknek érdekeit, így a kapitalizmus egészséges továbbfejlesztését akarja biztosítani. Követelményeit abban foglalta össze, hogy: 1. a vállalat adjon részletes képet tőkeforrásairól, tehát mind a saját, mind az idegen tőkéről, mind a saját, mind az idegen tőke alakulásáról, 2. a vállalati tőkének vagyonrészekben való részletes elhelyezkedéséről, 3. a vállalat likvidálásáról, 4 a vállalat valóságos tiszta nyereségéről vagy veszteségéről, 5. a mérleggel szoros összefüggésben készüljön az eredménykimutatás, a vállalat nyereségének és költségeinek részletes eredetéről és alakulásáról. Szükségesnek tartaná a jelenlegi eredménykimutatások helyett az eredménykimutatást a bruttó elszámolás elvén felépíteni. A vagyonbecslés kérdésében a beszerzőár alkalmazása és a titkos tartalék bizonyosmérvü korlátozása mellett foglalt állást. — A Civiljogászok Vitatársaságában dr. Zoltán József ügyvéd előadást tartott vAz deiglenes intézkedés»-ről 1930 március 27-én. Előadó abból indult ki, hogy vannak ügyek s előállhatnak oly helyzetek, amelyek még a legtökéletesebb rendes eljárási kereteket sem bírják el. Gyakorlati példákkal bizonyította, hogy sürgős intézkedést kívánó ügyek és helyzetek három csoportja kapcsán lehet szó az ideiglenes intézkedésekről, 1. ahol az ideiglenes intézkedés célja a kielégítés biztosítása, 2. ahol a jogállapot ideiglenes rendezése, J. amikor az ideiglenes marasztalás szüksége merül fel. Szükség van egy oly generális jogintézményre, mely nem elégszik meg a végleges marasztalási rendszerrel, hanem preventív, azonnali közbelépést kíván, amely a normális keretek közé nem férő helyzeteket a felek kérelmére a bíró által sürgősen, de ideiglenesen rendezteti, a nélkül, hogy ez a pernek prejudikálna. Jelenlegi jogunkban fennálló részleges ily