Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

•53 SZEMLE. A versenyjog szintén egy minősített személyiségi jogot konstruál. Olyan személyt oltalmaz csak, aki hasznothajtó vállalkozói tevékenységet folytat és e réven gazdasági javakat termel. Végül azt a kérdést tárgyalta az előadó, hogy ugyanarra a tényállásra alkalmazhatók-e a versenyjog és a szerzői jog szabályai. A kérdésre — nézete szerint — csak nemmel lehet felelni. — A Magyar Jogászegylet és a Nemzetközi Jogi Egyesület (International La'" Association) magyar csoportjának együttes ülésében március 26-án ár. Mes\lény Artúr egyetemi rk. tanár A háború hatása az ellenséges államok alattvalói között kötött szerződésekre címen tartott előadást. Ismertette a kérdés előzményeit a kopenhágai 1913. májusi, és a madridi 1913- őszi értekezleten, ahol a"túlnyomó többség magától értetődőnek találta, hogy a háború hatását a hadviselő államokra kell korlátozni. Az 1928. évi varsói értekezleten azonban már egészen más álláspontok érvényesültek, s jelesül Anglia — és feltűnő módon a német Sieveking — a mellett foglaltak állást, hogy a háborúnak elvileg az ellenséges államok polgárai között kötött szerződések felbomlásával kell járnia, minden gazdasági érintkezésnek közöttük meg kell szűnnie, és csak e megszűnés módozatait lehet nemzetközi egyezménnyel szabályozni. Az előadó már az értekezlet előkészítésében szakvéleményt adott volt, amelyben síkra szállt ez álláspont ellen. Ugyanilyen értelemben adott véleményt az olasz Antonio Vio is, míg a japán Yamakava közvetítő álláspontot foglalt el. Végül is ez az elvi álláspont jutott győzelemre és az értekezlet kimondta, hogy a háború önmagában nem szünteti meg az ellenségekké vált magánszemélyek között fennálló szerződéseket, és a kérdést további tanulmányozás céljából visszautalta a bizottsághoz. A folyó év szeptemberében New-Yorkban megtartandó értekezleten a kérdés újból napi rendre kerül. Az együttes ülésen, melyen Fodor Ármin kúriai tanácselnök elnökölt, magáévá tette az egyezménytervezetet, úgy, hogy az mint a magyar csoport egységes állásfoglalása fog a new-yorki értekezleten szerepelni. — Az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kör előadással kapcsolatos társasvacsorát rendeztek, amelyen dr. Markos Olivér kir. ítélőtáblai bíró, az Országos Ugyvédszövetség volt alelnöke tartott előadást az ügyvédi szólásszabadság és a polgári perek gyorsítása címmel. Az előadó foglalkozott a perrendi novella javaslatának aktuális kérdéseivel és különösen rámutatott a tervezetnek azokra az intézkedéseire, amelyek a perek előkészítését kívánják megrövidíteni és a fellebbezési eljárást gyorsabbá tenni. Az előadó a maga részéről is aggályosnak találta, hogy a tervezet szerint a jövőben 'az előkészítő iratokban az ügyvédek ne adhassanak jogi fejtegetéseket és jogszabályokra ne hivatkozhassanak. Az előadó felvetette azt a gondolatot is, hogy az alsófokú bíróságok tehermentesítése céljából a tényállás tisztázását és a tanúkihalgatások foganatosítását a per előkészítésével kapcsolatosan, amerikai mintára, maguk az ügyvédek végezzék és az általuk lefolytatott bizonyítás eredményét terjesszék a bíróság elé. Dr. Kuncz Ödön egyetemi ny. r. tanár rámutatott arra, hogy ma, amikor az anyagi jog kérdései nálunk még kodiflkálatlanok, a peresfelek jogi fejtegetései egyenlőre sem a periratokban, sem a perbeszédekben nem mellőzhetők. Dr. Meszlény Artúr aggályosnak mondotta a tervezetnek mindama rendelkezéseit, amelyek a polgári perrendtartásban érvényesülő közvetlenség elvét veszélyeztetik. Dr. Beck Salamon gyakorlati példákkal világította meg, hogy a legutóbbi idők egyes jogszabályait éppen RZ ügyvédek jogi munkája hozta létre.