Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1-2. szám

6 Dí KÓNIG VILMOS. )<CA M. KIR. KÚRIÁNAK 559, SZ. ELVI HATÁROZATA ÉS A M.T.J. 1754. §-A. írta: Dr. KÖNIG VILMOS. Dr. Schuster Rudolf úr, a m. kir. Szabad, felsőbíróság ny. elnöke a Jogállam m. é. évfolyamának 9 —10. füzetében beható kritika tárgyává teszi a kir. Kúriának azon elvi kijelentését, hogy az elsőbírósági marasztaló ítélet alapján a megváltoztató másodbíróság ítéletének meghozataláig kiszolgáltatott tartási díjak vissza nem követelhetők. Cikkíró úr tarthatatlannak találja, hogy valaki oly ellátásban részesüljön, mely neki bírói ítélet szerint nem jár és hogy visszautasíthassa a gazdagodás követelte jóvátételt. Mivel egy sűrűen előforduló jogviszony tétetett itt vita tárgyává, nem lehet érdek nélkül azt eltérő nézőpontból is megvilágítani. Dr. Schuster úr fejtegetéseinek bázisa a condictio sine causa, mégpedig az a csoportja, mikor a szerzés jogalapja utólag megszűnik (causa finita). De én merem kétségbevonni, hogy a condictio általános feltételei és így következésképpen a condictio sine causa esete itt fennforogna. Mindenekelőtt szem előtt kell tartani, hogy a condictiók nem minden alaptalan gazdagodás megszüntetésére irányulnak; már az elévülés és elbirtoklás által védett szerzések is kiesnek ilyen általános hatás alól. Viszont vannak esetek, melyeknél a condictiók alkalmatlanok eredmény elérésére. Példa erre a V. T. 90. §-ában szabályozott gazdagodási kereset, mely a condictiók feltételeit enyhíti. (L. A váltótörvény magyarázata című munkám 160. s köv. lapjait.) Lényegileg a gazdagodott ellen visszteljesítés iránt csak akkor lehet követelést támasztani, ha e gazdagodás justa causa nélkül ment véghez vagy ha a justa causa fennforgott, de később elesett. Ha eme alapon vizsgáljuk az előzetesen végrehajthatónak minősült ítéletnek megfelelő teljesítést, úgy kiderül, hogy az a justa causával semmi összefüggésben sem áll. Nem lehet mondani, hogy az ilyen teljesítés justa causa alapján történt, nem lehet állítani, hogy a justa causát nélkülözte és így illogikus volna a justa causa elestéből a condictio sine causát levezetni. Nem létezik és észszerűen nem létezhetik olyan jogszabály, mely azt tartalmazná, hogy egy anyagi és alaki jogerőt nélkülöző ítéletnek megfelelő teljesítés alapos vagy alaptalan volna. Amikor a jog nyitva tartja az utat a felsőbb fórumokhoz, melyek