Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1-2. szám

UTAZÁS A KÚRIA ELNÖKÉNEK EGY NYILATKOZATA KÖRÜL. 5 formaságokkal és jelesül büntetőjudikatúránk nem mer a belső igazságoknak a szemébe nézni. A száz közül egy példa. Egy, falusi kiskereskedő árut rendel a nagykereskedőnél, aki csak utánvétel mellett hajlandó a rendelést teljesíteni. Megállapodás szerint a vevő lefizeti az utánvett összeget és mikor a ládát felbontja, talál egy levelet, melyben a feladó értesíti, hogy az utánvett összeget egy régebbi követelésre fordítja, a most küldött árut azonban «bizományba» küldi. A trükk nem új és gyakorlatunk szerint nem büntetendő. Bár ugyan erről is lehetünk más véleményen, de most nem ez a téma. A téma az. hogy a vevő a levélre azzal felelt, hogy ő az árut kifizette, mint ilyent megtartja és a bizományba bele nem egyezik. Erre az eladó sikkasztás miatt feljelenti és a\ embert elítélik. A Kúria (BII. 384 1929.) a semmiségi panaszt elutasította, mert az eset «igenis sikkasztás». és emberünk leülte a fogházbüntetést! Leülte ad majorén justiciae glóriám. Feleslege^ mondanom, hogy nekem az ügyhez csak mint jogásznak és felháborodott embernek van közöm, de íme, hol akar a Kúria nagyralátó elnöke a kultúrréteg döntő erkölcsi felfogásával tisztába jönni, mikor a saját portáján hirdetett igazság is ennyire meggyőző r Csak a minap ítéltek el titkos közlés címén egy újságírót azért, mert az Erdélyi-perből leközölte Haberda wieni professzor szakvéleményét! Kérdek minden gondolkozó embert, kinek ártott ez a közlemény, mely utóvégre is az aktákhoz és a felsőbíró elé került.- Az ilvfajta betűrágások csak a Jog tekintélyének ártanak, mert még a művelt rétegekben is megingatják a benne való hitet. De mi tömve vagyunk jogi babonákkal, melyek az erdőtől nem engedik a fát meglátni, holott erdő nincsen, csak fák vannak. Mi azt tanítjuk, hogv csak egy becsület van. holott minden embernek megvan a maga külön becsületérzése ; tanítjuk, hogy csak egy igazság van. holott minden embernek megvan a maga külön igazsága. Sem összbecsület. sem összigazság nincsen. A Kúria dolga őket külön tartani, adott esetben respektálni és egyensúlyuk feJett őrködni. A Kúria elnöke így értette.