Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

134 JOGGYAKORLAT. az, akivel szemben a hitelezőnek kötelmi joga van a követelés teljesítésére. A~ is anyagi jogszabály, hogy az örökhagyó kötelezettségeiért a hagyaték erejéig az örökhagyóval azonos módon felel. Ekként oly esetben, midőn az örökhagyó a hitelezőnek személyes adósa volt s vele szemben a hitelező kötelmi alapon is felléphetett, személyes adós a\ eredeti személyes adósnak az örököse is». (C. V. 4866/1929, 1929. XI. 21.) A keretbiztosítéki jelzálogjog terjedelmének értelmezéséhez értékes adatokat szolgáltat a Kúria, kimondván, hogy: «az áruhitel biztosítására szolgáló zálogjog a hitelezési jogviszonyból származó összes követelés biztosítására szolgál, mert a keretbiztosítéki jelzálogjog nem egy bizonyos meghatározott követeléshez kapcsolódik, hanem az alapul szolgáló jogviszonyhoz, a jelen esetben tehát a hitelviszonyhoz. A hitelviszony biztosítására bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését tehát a jelzálogjog tulajdonosa sikerrel csak az esetre követelheti, ha kimutatja,' hogy a hitelezési jogviszony és az ebből eredő követelés, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál, megszünU. (C. V. 172/1928, 1930. I. 29.) Kár, hogy az indokolásból nem tűnik ki pregnánsabbul, hogy a jelzálogjog törlése iránt fellépő felperes a jelzálogjog megalapítása előtti tartozását nem fizette ki és a fenti jogelv a konkrét eset adatainak figyelembevétele mellett azt mondja ki, hogy ez az előző időből keletkezett tartozás is biztosíttatik a keretbiztosítéki jelzálogjog által. Dr. Vajda Petúr* IV. Büntetőjog. Anyagi jog. Btk. g$. §-ának értelmezéséhez értékes adatokat nyújt az a határozat, amely reávilágít arra a kérdésre, hogy a cél- és eszközcselekmény egymáshoz való viszonya mikor tekinthető olyannak, hogy ezek a cselekmények külön és önállóan egy-egy törvényi tényálladékot kimerítenek. Tudvalevőleg a C. állandó gyakorlata (1. 775. sz. Bht.) szerint az anyagi halmazat megállapítását általában nem zárja ki az, hogy a bűncselekmények mint eszköz- és célcselekmények függnek össze. Ámde mégis ahhoz, hogy a cselekmények mindegyike külön és önállóan jöjjön létre, az szükséges, hogy a valónak elfogadott tényállásban az említett bűncselekmények mindegyikének törvényes tényálladékát külön ki lehessen mutatni, a nélkül azonban, hogy a tényálladéki elemek valamelyike ismételten, vagyis a másik tényálladékban is lenne jogi értékelés tárgyává teendő. Ezért, amikor vádlott tevékenysége a magánokirathamisítás