Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

JOGGYAKORLAT. s~ainak a váltó fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó rendelkezései sem.)> (C. P. VII. 7722/1928, 1929 XII. 3.) A keresetváltoztatás kérdése az alperes nézőpontjából a Pp. 189. §-ában megadott lehetőség mellett mindinkább szűk térre zsugorodik, ami mellett szól az is, hogy a bíróság ítélete ellen, ha az keresetváltoztatást nem lát fennforogni, ezen az alapon nem lehet jogorvoslattal élni. Ezen elv szellemét és célszerűségi szempontokat is szolgál a Kúria, amidőn kimondja, hogy: a noha felperes más jogcímen ugyan, de mindkét alapon öröklés jogcímen érvényesíti ugyanazt a követelést, minthogy a fél örökösödési perben nem járható el attól, hogy örököstársaitól törvényes öröklési igényeit a szerinte a legkedvezőbb jogalapon érvényesíthesse, ennélfogva a m. kir. Kúria a kötelesrész iránti igényt érdemben elbírálandónak találta)). (C. P. I. 972/1929. XII. 20.) Nincs állandó gyakorlat (az alsóbíróságokat nem is említve) a Kúrián sem abban, hogy igazgatósági tag vagy a megbízottként eljárt és saját tényeiről a megbízó perében kihallgatott «tanu» tanuként vagy félként hallgatandó ki. Ügyvédként megbízott tanura nézve a Kúria most a következőkben foglalt állást: «Az ügyfél helyett eljáró ügyvéd nem tekinthető peres félnek és nem hallgatható ki ily minőségben akkor sem, ha a\ ügyfele helyett elvégzett ténykedéséről tesz vallomást. Az ügyfél és az ügyvéd közötti megbízási viszony befolyása az ügyvéd által tett vallomás hiteltérdemlőségére, a kihallgatott ügyvéd tanúvallomásának mérlegelésére tartozik.* (C. VI. 5987/1929, 1930 I. 24.) Nincs olyan törvényes rendelkezés a Pp.-ben, mely, ha a törvény valamely végzés ellen használt másodfokú felfolyamodást a végzés érdeme szerint megenged, a végzés ellen a költségek viselése vagy mennyisége kérdésében használt felfolyamodás benyújtását megtiltaná. A Kúriának mégis e részben az az állandó és helyes felfogása, hogy: «a Pp.-nek a bírói gyakorlat értelmében a felfolyamodási ügyekben is megfelelően alkalmazandó 521. §-ának 2. bekezdése értelmében a felfolyamodási bíróság végzése ellen egyedül a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében további felfolyamodásnak helye nincs)). (P. IV. 3620/1929, 1929 XII. 17.) Nem is volna indokolt, hogy ítélete ellen a költségek kérdésében ne lenne felülvizsgálati kérelem benyújtható, de felfolyamodás ellen ugyané kérdésben másodfokú felfolyamodás igen. A perújítás megengedhetősége kérdésében az alsóbíróságok mondhatni állandóan követett gyakorlatát minősíti helytelennek a Kúria határozata, mely kimondja, hogy: «a s-er^ődés létrejöttének megdöntésére felhívott és az alapperben ki nem hall-