Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

JOGGYAKORLAT. feszítésével, három darab szappant kivett, abból két darabot hazavitt, egy darabot pedig elrejtett, «arra a megállapításra jutott», hogy a g... állomásfőnöknek a% a? eljárása ..., hogy felperest a lemondó nyilatkozat aláírására a?;al hívta fel, hogy ellenkező esetben az ügyet a bűncselekmény kinyomozására hivatott csendőröknek adja át, jogellenes fenyegetésnek nem tekinthető)). Az 1928 : XIJ. tc. 4. §-ának 2. pontja alapján nem utasítható el befizetett nyugdíjjárulék átértékelt visszafizetésére irányuló követelés azért, mert az alperes annak összegét felperesnek folyószámlán javára írta, mert az ig28 : XII. tcikk 4. §-ának 2. pontja csak a folyószámla egyenlegének átértékelését tiltja, ellenben a folyószámla alapjául szolgált egyes jogügyletekből eredő pénztartozásnak egyébként megengedett átértékelését nem. A folyószámlán jóváírás ténye ugyanis a követelést eredeti jellegétől meg nem foszthatja és olyan jogszabály pedig nincs, amely a szolgálati viszonnyal kapcsolatos ilyen követelés átértékelését tiltaná)). (II. 3349/1928, 1930 I. 31.) Bírói gyakorlatunk mindinkább hajlik aífelé, hogy a KT. 350. §-ának alkalmazási területét mindjobban kitágítsa. Erre példa a Kúria VII. 35/1929. sz. ítélete (1930. II. 6.), amely kimondja, hogy az esetben, ha a «szállított cséplökés^etnek a motorja a vételi szerződésben meghatározottnál kevesebb lóerejü volt, s mert a szerződés kikötése ellenére nem volt legújabb rendszernek megfelelő szerkezetű... a Kt. 350. §-ának rendelkezése alkalmazandó és . . . ehhez képest az eladó felperes az alperesnek azz^l ci védekezésével szemben, hogy a nem megfelelő készletet megtartani és annak vételárát megfizetni nem köteles, nem hozhatja fel sikerrel azt, hogy a vevő alperes őt a készlet meg nem felelő voltáról a Kt. 34Q. §-ában meghatározott hathavi elévülési idő eltelte után értesítette)). A csődmegtámadási judikatúra köréből megemlítjük a Kúria VII. 400/1929. sz. (1930 febr. 13.) határozatát, amely kimondja, hogy a bérbeadónak törvényes zálogjoggal biztosított jogszerű bérkövetelésére teljesített fizetés nem tekinthető a csődhitelezők károsodásával járó jogcselekménynek s így az esetben sem támadható meg, ha a közadós a fizetés időpontjában fizetéseit a bérbeadó tudtával már meg is szüntette. Dr. Fenyves Béla. III. Perjog. Hatásköri kérdésben elvi kijelentést tartalmaz a budapesti ítélőtábla, mint munkaügyi felülvizsgálati bíróság ítélete: 1921 XXXI. tc. 15. §. 1. bekezdés 2. pontja szerint a munkás-