Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

128 JOGGYAKORLAT. fektettek, le, míg a 41. számú döntvény által megoldott kérdés tekintetében a bírói gyakorlat eddig inkább az ellenkező irány felé hajlott. Felek megállapodtak abban, hogy felperes remunerációban fog részesülni, ennek mértékét azonban nem állapították meg. A;, hogy a remuneráció összege vagy mértéke szerződéssel meg nem határozatik, — olvassuk a Kúria II. 1223I'1929. számú, 1930. jan. 15-én holott határozatában — nem jelenti a%t, mintha alperes a remuneráció fizetésére kötelezettséget nem vállalt volna, hanem csak azt, hogy alperes az összeg és mérték közelebbi megjelölése nélkül, de a felperes szorgalmától és teljesítményétől függő és a viszonyok által indokolt remuneráció fizetésére vállalt kötelezettséget, amelynek összegét — ha alperes annak a meghatározását elmulasztotta — a Pp. 2ji. §-a értelmében az összes körülmények figyelembevételével a bíróság állapítja meg. E körülmények mérlegelésénél a dolog természeténél fogva figyelembe veendők a méltányos megállapítást indokoló összes körülmények és ekként nem hagyható figyelmen kívül a munkaadónak üzleti eredménye sem. A remuneráció összegének meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy alperes a felperes szorgalma és tevékenysége ellen a perben kifogást nem tett és hogy felperes fontos teendővel volt megbízva. A kezességre vonatkozó döntések közül érdeklődésre tarthat számot a Kúria VII. 8706/1928. számú (1930. II. 5.) határozata. Alperes készfizető kezességet vállalt a főadós r.-t. kötelezettségéért, amely r.-t.-nak igazgatósági tagja volt. A keresettel szemben azzal védekezik, hogy felperes — noha tudta, hogy a főadós fizetési nehézségek közé fog kerülni — ez utóbbinak kilenchavi fizetési halasztást engedélyezett s ezen idő alatt a főadós fizetésképtelenné vált, csődbe került, úgyhogy a követelés rajta a főadós hibájából behajthatatlanná vált. Igaz ugyan, — mondja a Kúria — hogy az anyagi jog szabályai szerint akkor, ha a követelés a hitelező hibájából a főadóssal szemben behajthatlanná válik, ennek megfizetése alól a készfizető kezes is felszabadul, azonban a f ennforgó esetben e jogszabály alkalmazásának feltételei fenn nem állanak. Nem vitás ugyanis a felek között, hogy a készfizető kezességet vállaló alperes a főadós r.-társaságnak igazgatója volt, mint ilyen tehát a társaság ama szervének volt tagja, mely az ügyeket a törvény és alapszabályok szerint vezetni, ebből folyólag a társaságot terhelő kötelezettségeket ismerni, azok rendezéséről gondoskodni felelősség terhével köteles volt. Az igazgatóságnak a részvénytársaság ügyeinek vezetésében elfoglalt ebből a helyzetéből az következik, hogy, ha valóban