Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

JOGGYAKORLAT. ható, de nincs meg a végrendelet szövegében annak az igazolása, hogy a\ óröhagyó a végrendeletet aláírta. Ez pedig a végrendelet alakszerűségének megtartása szempontjából az 1876 : XVI. tc. 5. §-a szerint szükséges. (Kúria P. I. 623/1928, 1929 XII. 11.) c) Az örökhagyó által vállalt kötelezettségek érvényessége nem támadható meg az 1876: XVI. tc. j>j>. §-ában körülírt alakszerűségek hiányára való hivatkozással, mert ez az alakszerűség az öröklési szerződéseken kívül csupán a halálesetre szóló ajándékozásokra vonatkozik, de nem terjed ki az egyéb természetű jogügyletekre, amelyeknél a fél halála csak a már vállalt kötelezettség esedékességének időpontjaként szerepel. (Kúria P. II. 1732/1929, 1930 I. 22.) 3. A kötelesrészbe való betudást szabályozó jogszabályok kogens jellegét húzza alá a P. I. 9474/1927. sz. határozat: Közömbös az örökhagyó végrendeletében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a kötelesrészbe az általa kiszolgáltatott és kiszolgáltatandó tartás számításba veendő; még pedig azért, mert azt, hogy a kötelesrész meghatározásánál minő értékeket kell számításba venni, a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, amelyekkel szemben az örökhagyó végintézkedése a kötelesrészre jogosult sérelmére figyelembe nem jöhet. (1929 XI. 26.) Dr. Zoltán József. II. Hiteljog. Felperes a saját házában folytatott kereskedelmi üzletét eladta alperesnek és egyszersmind —• mint bérbeadó — az üzlethelyiségre 10 évre szóló bérleti szerződést kötött vele. A szerződésben felperest 10 éven át terhelő versenytilalom is kiköttetett s ugyanezen szerződésben felperes a bérletet alperes részére 10 évre biztosította. Felperes a bérletet azonban a 10 év letelte előtt felmondotta s keresetében a 10 év még hátralevő részére szóló vételárrészletek, ú. n. üzleti haszonrészesedés megfizetését követeli alperestől arra való hivatkozással, hogy a bérleti viszonyt a lakásügyi kormányrendeleteknek megfelelően joga volt megszüntetni. A Kúria a keresetet elutasította. Abból a kapcsolatból, — mondja indokolásában — amely egyfelől a felek bérleti szerződése, másfelől a közöttük létrejött üzletátruháZási szerződés között nem vitásan fennforog, kétségtelenül megállapítható, hogy a felek nemcsak mint bérbeadó és bérlő, hanem mint üzletátruházó és üzletátvevő is jogviszonyban vannak. Az tehát, hogy az alperes által bérben bírt bolthelyiségnek a felperes részéről történt felmondása a felperesnek felróható-e, nem kizáró-