Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

JOGGYAKORLAT. 12$ delet 19. §-ában a kérdést olymódon szabályozta, hogy a légi járatok fenntartóinak biztosította a?t a jogot és lehetőséget, hogy a szállított utasokat és árukat érhető vétlen balesetekből eredő károkért való felelősséget szerzödésdeg kizárhassa és magáról elháríthassa. (Kúria P. II. 3478/1928, 1930 I. 14.) Talán mégis helyesebb lenne ezen kérdés törvényhozási rendezése. III. 1. A honoraüor özvegyét teljes özvegyi haszonélvezeti jog illeti a férje hagyatékában és pedig úgy az édes, mint a mostoha gyermekével szemben. (Kúria P. I. 9566/1927, 1929 XI. 28.) 2. Végrendelet alakszerűsége köréből érdekes a túlzó formalizmus leépítésére törekvő igen józan tendencia: a) A végrendeletnek a tanuk által aláírt záradéka alatt a végrendelkezés hónapja és napja nincs ugyan kitéve, a végrendeletnek az örökhagyó által aláírt szövege azonban szabályszerű kelettel el van látva. Minthogy pedig az után következik az okiraton a tanuk aláírása és így a tanuk aláírása a végrendeleten írt keletre is kihat, a végrendelet alaki szempontból nem kifogásolható a miatt, mert a tanuzási záradék alá írt keltezésnél a végrendelet hónapja és napja nincs kitéve. A végrendelkezés nem az okiraton kitelt időben történt ugyan, ez a körülmény azonban a végrendelet érvényességét nem érinti, mert a végrendelkezés időpontjának téves megjelölése nem érvénytelenségi ok. A tanuzási Záradék nem tartalmazza ugyan p tanuknak azt a határozott nyilatkozatát, hogy az örökhagyó előttük azt is kijelentette volna, hogy a végrendeletet önkezűleg aláírta és ily kitétel a végrendelet szövegébensem foglaltatik, a fellebbezési bíróság meg nem támadott megállapítása szerint azonban a záradékban foglaltakkal a tanuk részéről igazoltnak veendő, hogy az örökhagyó előttük kijelentette, hogy a végrendeletet sajátkezüleg írta, — ebben a kijelentésben pedig, minthogy a végrendeleten rajta van az örökhagyó aláírása, — bennfoglaltatik annak kijelentése is, hogy a végrendeleten levő nevét is sajátkezüleg írta alá. (Kúria P. I. 349/1928, 1930 I. 22.) b) A végrendeletben foglalt az a kitétel, hogy a a jelen végrendelet örökhagyó által élőszóval diktáltatott és ennek ismételt felolvasása által jóváhagyatott)) azt jelenti ugyan, hogy az örökhagyó kinyilvánította, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza, az «előttünk, mint tanuk előtt)) kifejezés pedig a^f jelenti, hogy a végrendelet szövegében tanúsított alakszerűségek a tanuk előtt, együttes jelenlétükben mentek végbe, s az sem szükséges ugyan, hogy a tanuk a törvény által megszabott kellékek megtartását külön záradékban igazolják, mert az igazolás a végrendelet szövegébe is belefoglalJogállam XXIX. évf. 3—4. füzet. 9