Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

I24 JOGGYAKORLAT. déstől — talán nem is a optima fide — szabadulni akar. Jelentős tehát az alábbi P. VI. 1^33/1928. sz. kúriai határo­zat. A- adásvételi s~cr^ödés á\ 1920 : XXXVI. tc. 18. §*a erfel­mében a~ állam elővásárlási jogának gyakorolhatása végett a m. kir. földmívelési miniszterrel közlendő lett volna. Ennek megtör­ténte, s a vonatkozó döntés vagy ennek a T. 22. §-ában előírt idő alatt való elmaradása előtt a magánfelek köpött létrejött rég­leges ügyletről szólni nem lehet. Ha már most a~ adás-vételi ügy­let bejelentése elmaradt, időközben pedig a% ügylet valamelyik félre né\ve a viszonyok változása folytán kedvezőtlenné vált, nem minősíthető a jóerkölcsökbe ütközőnek a\ egyik ügyletfélnek az a magatartása, amellyel e hiányra utalással a szerződéstől elállást kíván, vagy a hiány pótlására törekszik, mert a hiány felmerülé­sét a s-or^ödésnek az ügylet létrejöttekor nyomban való bejelen­tése által bármelyik fél elháríthatta volna. Nem ténykedett tehát a jóerkölcsök ellen felperes akkor, amikor a földreform céljaira utóbb alkalmasnak elfogadott ingatlanokra nézve az állam elő­vásárlási jogának gyakorlását kieszközölte, mert hiszen ezen jog gyakorolhatása, az előre bocsátott törvényhely alapján, az állam­nak törvényben biztosított joga. (1930 I. 28.) A legérdekesebb azonban, hogy a konkrét perben a turpis causa kifogást a felperes ügyvéddel szemben az a fele (alperesi emelte, akit eljárásával a terhes ügylettől ily módon mentesített. 4. Néhány érdekes döntés a kártérítés köréből: a) Az oly kár, amelyet célszerűségi tekintetek szerint fogana­tosítandó intézkedés idézett elő, csakis abban J- esetben minősít­hető jogtalanul okozottnak, ha a\ intézkedés tárgyilag indokolatlan volt. (Kúria P. VI. 6640/1928, 1930 I. 31.) b) Ha az illetékes katonai hatóság a foganatba vett fegyver­használat jogos voltát megállapította és az ennek alapján hozott felmentő határozat jogerőssé vált, az utóbb eljáró polgári bíróság a fegyver használatának jogosságát a kártérítési felelősség szem­pontjából vita és döntés tárgyává nem teheti (l. P. VI. 8J3411926. sz. kúriai határozatJ. (Kúria P. VI. 27^4/1928, 1930 I 23.) c) Aktualitásánál fogva ki kell emelni: Kétségtelen ugyan, hogy a légi forgalomnak repülőgépek útján való fenntartása veszé­lyes üzem, és hogy a veszélyes üzemeket általában tárgyi felelős­ség terheli, vagyis az üzemek körében hibájuk nélkül felmerült károkat is viselni tartoznak. Ámde az 1922 : XVII. tc. jo. §-ával a m. kir. kormány felhatalmazást nyert, hogy a légi közlekedésre vonatkozólag a törvényhozás rendelkezéséig rendeleti úton külön jogszabályokat alkothasson és a m. kir. kormány az eme törvé­nyes felhatalmazás alapján kiadott 10,2/0/1922. M. E. sz- ren-

Next

/
Thumbnails
Contents