Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből
76 JOGGYAKORLAT. ki. A felperes a versenytilalom megszegése miatt folyamatba tett perben kérte az alperes kötelezését arra, hogy a tilalomba ütköző ügyletek tekintetében a felperesnek felvilágosítást adjon és kérte alperesnek az ekként kiderülő kár megfizetésében elmarasztalását. A másodbíróság elutasító ítéletét a Reichsgericht feloldotta azzal az indokolással, hogy oly esetben, midőn a felfedezésre való jog a kötelezettel szemben megkönnyíti, vagy éppen egyedül teszi lehetővé a jogérvényesítést, ezt a jogot a Treu und Glauben folyományaként el kell ismerni oly jogviszonyoknál, melyeknél a jogosult vétlenül bizonytalanságban van jogának fennállása és terjedelme tekintetében, viszont a kötelezett könnyen adhat felvilágosítást. (Deutsche JuristenZeitung, 1928 dec. 1.) — V. ö. a magyar MTK. jav. 1 120. §. (BGB. 260. §.) keretszabályát. 4. Kereskedelmi s~okás kötelező ereje külföldivel szemben. Az olaszországi eladó által a berlini vevő ellen indított perben az utóbbi pergátló kifogást tett azon az alapon, hogy a berlini tojáskereskedelemben kialakult kereskedelmi szokás szerint az ügyben választott bíróság hivatott eljárni. A Reichsgericht a kifogást elvetette azon az alapon, hogy a Treu und Glauben elvei értelmében nem lehet feltenni, hogy a külföldi szerződő fél alá akarta volna vetni magát a belföldi, helyi kereskedelmi szokásnak; már pedig a kereskedelmi szokásnak lényegileg nincs más jelentősége, mint hogy a felek jogügyleti akaratának magyarázatára szolgál. ÍJuristische Wochenschrift, 1928 dec. 8.) 5. Adó megtakarítása céljából kötött ügylet. Ha a felek valamely gazdasági eredmény elérése céljából a rendelkezésükre álló különböző lehetőségek közül egy bizonyos jogi formát azzal a szándékkal választanak, hogy ezáltal adóban megtakarítást érjenek el, magában véve ebből az okból nem lehet az ügyletet a jó erkölcsökbe ütközőnek tekinteni. Ha a felek adómegtakarítás céljából színleges ügyletet kötnek, akkor a palástolt ügylet nem érvénytelen azért, mert a felek a színleges ügylettel adócsalást akartak elkövetni. (Reichsgericht, Leipziger Zeitschrift, 1928 dec. 1.) 6. Tisztességtelen verseny áruután^ással. Idegen ipari termékek utánzása, ha ezek nem állanak formai jogilag szabadalmi, védjegy- stb. oltalom alatt, magábanvéve nem ütközik a jó erkölcsökbe. Ellenben rendszerint tisztességtelen versenynek minősül az utánzás, ha az utánzó — más tárgyakkal könnyen összetéveszthető tárgyak előállítása, forgalomba hozatal a által — az1 első előállító munkáját és költségeit kihasználja. Ha azonban