Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. 77 az utánzott tárgy maga is utánzat, amelynek előállítása kevés fáradsággal és költséggel járt és egyik utánzat sem tüntet fel különös sajátszerűséget, hanem a tucatárukhoz állanak közel, tisztességtelen versenyről nem lehet szó. (Leipziger Zeitschrift, 1928 dec. 1.) III. Anglia. A kényszer fogalmához A felperes tagja volt a Motor Trade Associationnek, melynek szabályai értelmében nem volt joga a társaság által megállapított árnál olcsóbban eladni áruját; az ez ellen vétő tagot a társaság bojkottálhatta, de bírságot nem szabhatott ki. A felperes mégis olcsóbban árusított, mire a társaság felszólította, hogy fizessen 200 dollárt, mert különben kimondják ellene a bojkottot. A felperes 100 dollárt lefizetett, de utóbb azt perrel követelte vissza, hivatkozva arra, hogy a fizetés kényszer hatása alatt történt. A bíróság elutasította a kei esetet azzal az indokolással, hogy a jogos követelés teljesítése érdekében alkalmazott fenyegetés nem esik a kényszer fogalma alá. (Harvard Law Review, 1928 dec. IV. Északamerikai Egyesült-Államok. 1. Ingyen vállalt munka díjazása. Az alperesek jogelődjét mint ingyenes beteget vették fel a felperes kórházába: a felvétel alkalmával történt megállapodás szerint csak a helyiségért és az ápolásért kellett volna kisebb összeget fizetnie. A kórház fősebésze megoperálta a beteget, a nélkül, hogy az utóbbinak vagyoni helyzetéről tudomással bírt volna. Az operáció után a beteg meghalt. Ekkor derült ki, hogy 400,000 dollár vag-yon maradt utána. Ennek folytán a kórház az operáció és a teljesített egyéb szolgáltatások megfelelő díjazását követelte az alperestől. Arra semmi adat sem volt, hogy az alperesek jogelődje csalárdul járt volna el, sőt a felperes elismerte, hogy abban a hitben lehetett, hogy az operáció ingyenes volt. A bíróság helyt adott a keresetnek azon az alapon, hogy «mivel tévedés forgott fenn, a méltányosság és a jóhiszeműség megkívánja, hogy a felperes díjazást kapjon az általa nyújtott szolgáltatásokért.)) (Harvard Law Review, 1928 dec.) Az eset amerikai kommentátora kiemeli, hogy az ítélet a vétlen megtévesztés (innocent misrepresentation) bevett fogalmi konstrukciója helyett üres jelszavakkal indokol. 2. Választási jog attemptív kötelemben. A bérleti szerződés értelmében a bérbeadó köteles volt a szerződésben megható-