Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

74 JOGGYAKORLAT. tésére kötelezte. A gráci Landesgericht az ítéletet feloldotta és további tárgyalásra az elsőbírósághoz visszautasította. ítéletének indokolásában kifejtette, hogy nem minden, a bűnösséget megállapító büntetőbírósági ítélet nyújt elégséges jogi alapot arra, hogy az elítéltnek a sértettel szemben elkövetett hálátlansága és a sértettnek az ajándékozás visszavonására való joga megállapítható legyen; a polgári bíróságnak önállóan kell vizsgálnia azt a kérdést, hogy a megajándékozott cselekménye a körülményeknél fogva valóban az ajándékozó iránti hálátlanságnak minősül-e vagy sem? Minthogy a jelen esetben a büntetőbíróság ítéletéből csak annyi derül ki, hogy a vádlott ököllel a sértett arcába vágott, a cselekmény közelebbi körülményei külön megállapítandók lesznek. (Osterreichische Anwalts-Zeitung, 1928 dec. 16.) 3. A tisztességtelen versen/ judikat lírájából. Cigarettapapiros elárusítása oly módon, hogy az a három vevő, akik a legtöbb borítócímkét küldik be, jutalmul egy-egy vadonatúj motorkerékpárt vagy ennek készpénzbeli ellenértékét kapja — tisztességtelen verseny. — A fogtechnikus bizonyos mértékig ugyanolyan vagy hasonló munkát végez, mint a fogorvos s így az utóbbival versenyviszonyban állónak tekintendő.— Orvosnál nem szokásos 2— 3 méteres reklámtranszparens alkalmazása, az ilyen reklám tehát, ha a fogorvos alkalmazza, a jó erkölcsökbe ütközik. — Tisztességtelen verseny üzleti hirdetésnek idegen ház falán alkalmazása, ha ebben a házban a hirdetőnek versenytársa fejt ki üzleti tevékenységet. (Oberster Gerichtshof: Osterreichische Anwalts-Zeitung, 1928 dec. 16.) II. Németország. 1. A részvényes s^ava^aü jogának megkötése. A részvényes kötelezettséget vállalt, hogy mintegy 4000 részvényével szavazati |ogát a félügyelőbizottság utasításai értelmében fogja gyakorolni. Mégis a közgyűlésen a kapott utasítás ellenére a felszámolás tárgyában előterjesztett indítvány ellen szavazott. A részvényes szavazatának figyelembevétele esetén a felszámolási határozathoz megkívánt 3/4 szavazattöbbség nem lett volna meg. A közgyűlés azonban megvonta a részvényestől a szavazati jogot azzal az indokolással, hogy a részvényes nem fizette volt be téliesen részvényeit, a részvénytársaság sérelmére büntetendő cselekményeket követett el, végül szavazati jogát lekötötte. így a felszámolási indítvány a szükséges többséget elnyerte. A részvényes keresete folytán a bíróság a szavazati jog megvonását