Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. 7' -vonatkozó n/ilt és szigorú bírálat volt, amely a kísérő körülmények szerint a sértettel szemben az ártó híresztelést teljesen kizárta. Ezért vádlott nyilatkozatai sem a rágalmazó tényállítás, sem a más erkölcsi értékének csorbítására alkalmas rágalómterjesztés jogi fogalmát nem fedik s bűncselekményt egyáltalában nem tartalmaznak (1928. XI. 14. B. 9438/927.). Bűnsegédi bűnrészes a rágalmazásban, aki egy perbeli fél megbízása alapján felkereste a rágalmazó tényállítást tartalmazó fellebbezést megszerkesztett ügyvédet, informálta őt az ügyről, a kérésére az ügyvéd által megszerkesztett vádbeli fellebbezést elolvasta, azt az ügyfélnek átadta, tartalmát vele közölte, s miután utóbbi aláírta, azt a fellebbezésre nyitva állott 15 nap alatt a járás főszolgabírájához beadta (1928. X. 3. B. 7328/927.). A vitézi rend tagjainak sérelmére elkövetett sértés nem közönséges, hanem minősített (BV. 3. § 2. p, 4. § II. bek.) esete a rágalmazásnak és becsületsértésnek. A vitézi rendre vonatkozó 6650/1920. M. E. számú rendeletet ugyanis a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezés álapján adta ki. Igaz ugyan, hogy ez a rendelet címe és túlnyomó tartalma szerint is a vitézi telekről, ennek adományozásáról és alapításáról rendelkezik, azonban 10. §-ában rendelkezik az egész vitézi rend szervezete felől is, még pedig akként, hogy a vitézi szék tagjai között helyet foglalnak egyes miniszterek képviselői -s az államfő által kinevezett nyolc tag. Erre tekintettel a vitézi rend nem úgy jelentkezik, mint egy magánosok által alkotott testület,- hanem az a Bv. szempontjából törvény által alkotott testületnek tekintendő. E rend célja egyrészről a világháborúban tanúsított vitézség jutalmazása, másrészről állandó értékű nemzetvédelmi szervezet létesítése; a vitézi telkek tulajdonosait ezenfelül különleges köz>zolgálati kötelességek is terhelik. Minthogy a használt sértő kifejezések a vitézi rend tagjainak ezt a komoly és hazafias hivatását érintik, a megállapított becsületsértés a Bv. 4. §-ának második bekezdése, illetve a 3. § második bekezdésének 2. pontja szerint minősítendő Í1928. XII. 5. B. 395 s/926.). A valóság bizonyításának kérdésével kapcsolatban kimondta a Kúria, hogy ha iíy bizonyításnak helye nincs, a bíróság oly tényt sem vehet figyelembe, a mely köztudomású (1928. X. 24. B. 18ÓS/928.). A tisztességtelen verseny fogalmához- Az 1923. V. tc. 16.