Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

7° JOGGYAKORLAT szó a Btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségéről sem, mert hiányzik az elkövetési cselekedet: az idegen ingó dolognak más birlalatából való elvétele, miután az eladott bútorok a vádlóit birtokában voltak. A zálogjog nem tulajdonjog, zálogjog engedélyezése által tehát tulajdonjog nem szerezhető. A bútorok ez okból nem váltak a sértett cég tulajdonává, de amikor ezeket a bútorokat a tulajdonos, — a felek egyező akaratából eiadta, — a bútorok vételára sem ment át - annak a hitelező kezeihez történt átadása előtt — a sértett cég tulajdonába. A cég — a közte és a vádlott közt létrejöu megállapodás folytán — jogot nyert ugyan arra, hogy a megállapodáshoz képest a vádlottól a vételár kiadását követelje, de ezt csak polgári úton tehette; más jogi hatálva ennek a megállapodásnak nem volt. Í1928 XII. 5. B. 4657/928.) A melléktörvények közül még mindig a Becsülctvédelmi Novella (B. V.) az, a melynek alkalmazása során a legtöbb vitás kérdés merül fel. A kedvezőtlen kritika nem tekinthető becsület ellen elkövetett bűncselekménynek, ha a kijelentések és kifejezések nem haladják meg a tudományos bírálatnak a tudományok fejlesztése és a sajtószabadság megóvása érdekében törvényileg megvont határait s így azok különösen a bírálat egészé\el való szerves, értelmi összefüggésükben egyáltalán nem minősíthetők -olyanoknak, amelyek a megbírált szerzővel szemben megbecstelenítést, megszégyenítést, vagy lealacsonyítást foglalnának magukban. (1928 X. 9. B. 1936/928.) A híresztelés fogalma alá szokták venni általában a rágalmazó tényállításnak továbbadását akkor is, ha a továbbadó maga részéről hozzáteszi azt is, hogy nem tartja valónak a rágalmazó kitételeket és azokkal nem azonosítja magát. E gyakorlat helyes úton -haladt annyiból, hogy a rágalmazás egy gyakori, alattomos fajtájának büntetlenséget nem adott. A Kúria újabb határozatában most különbséget tesz a szerint, hogy a beszéd lényege a továbbadás avagy a rágalmazó kijelentés cáfolata volt. Nincs bűncselekmény, ha a tettes az általa elmondottakat az őszinte és komoly megbotránkozás és elítélés kifejezéseivel kapcsolatban hangoztatta: minélfogva az ő beszédeinek lényege és jelentősége nem abban állt, hogy az általa hallottakat a sértett sérelmére tovább adta, hanem abban, hogy a sértett ellen tett nyilatkozatot megbélyegezte, ami — bár meg nem történhetett a nélkül, hogy az elr.élendő nyilatkozatot is ne említse — mégis valójában az általa hivatkozott személyre