Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. 67 ezt a csupán perköltségben marasztaló ítéletre vonatkoztatja, mert «olyan eselben, amidőn a marasztalt alperes az ítéletnek csak restben (a főtárgyra né^ve) leit eleget, az ítéletlel meghatározott perköltségre nézve a-onban a teljesítést megtagadja, nincsen törvényes akadálya annak, hogy a pernyertes felperes az ítéletre alapítottan a\ elmarasztalt alperes ellen a perköltségekre nézve a Ppé. 50. §-ában megszabott egyéb kellékek fennforgása mellett a biztosítási végrehajtás elrendelését sikerrel kérelmezhesse.* (P. V. 6631/1928.) A V. T. 110. §-a alapján kimondja a Kúria, hogy *a\ árverésen eladott ingóságok, hacsak a V. T. igo. §-a szerint ellenkező feltétel nem állapíttatott meg, azonnal a vevő tulajdonába mennek át és az árverési eljárás megsemmisítése a vevő állal szerzett tulajdonjogra befolyással nem bír.)) (P. V. 1902/1928.) A V. T. 119. §-a alapján .kimondja a Kúria, hogy a sorrend tárgyában hozott azon másodfokú végzés ellen, mely az elsőfokú végzést nem megváltoztatta, hanem feloldotta, nincsen helye felfolyamodásnak, mert «a kielégítési sorrend tárgyában hozott másodbírósági végzés ellen fel folyamod ásnak csak annyiban van helye, amennyiben a másodbíróság az eisőbíróság végzését kifejezetten megváltoztatta.» (Pk. V. 4849/1928.) Igényperben a peres felek a V. T. 92. §-ában biztosított jogánál fogva perbelépett végrehajtást szenvedő megkérdezése nélkül egyességet kötöttek és a pert megszűntnek kimondó másodbírói végzés ellen a végrehajtást szenvedő fel folyamodással élt, a Kúria kimondotta, hogy: &ka az igénylő felperes és a végrehajtató alperes az igénypert a peres eljárás folyamán egymás között bíróságon kívül egyesség álján elintézik és ezt az igényperben eljáró bíróságnak bejelentik, a perben álló felek nyilatkozata folytán az igényper továbbfolytatása a peres felek egymásközti viszonyában nyilván szükségfelen és tárgytalanná váll és ezáltal a mellékbeavalkozói minőségben perbelépett végrehajtást szenvedő további közreműködése is megszűnik. (P. V. 7104/1028.; Dr. Vajda Pelm:. IV- Büntetőjog. 1. Anyagi jog. A mentelmi jognak a~ elévülést befolyásoló hatásával kapcsolatban a Kúria megállapítja, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadása az elévülési időt nem szakítja meg és fenntartja azt a korábbi álláspontját (B. H. T. IV. 325.), mely szerint csak az országgyűléshez intézett megkeresés elintézéséig 5*