Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

68 JOGGYAKORLAT. nyugszik az elévülés (1. BTK. 109. és BP. 265. §.). Ebből pedig az következik, hogy abban az esetben, ha az országgyűlés arra illetékes háza a mentelmi jog felfüggesztését megtagadta, köztörvényi ügyekben az elévülésre vonatkozólag a Bp. 444. íjának rendelkezése irányadó. Sajtóügyekben pedig a Bp. 444. §-ának rendelkezésétől eltérésnek lehet helye, amely eltérés a St. különleges rendelkezéseiből folyik. A fokozatos felelősségrevonást illetően a törvény ugyan közelebbről nem határozza meg a feleletrevonás lehetetlenülésének fogalmát, de a bírói gyakorlat egyes konkrét esetekből kiépítette azt (pl. ha a felelős szerkesztő meghalt, ha mint képviselőnek a mentelmi joga fel nem függesztetett, ha olyan államba szökik, ahonnan kiadatásának helye nincs, ha elmebeteg stb). Ilven esetekben, minthogy az időszaki lap nem bocsát a bíróság rendelkezésére olyan íelelős személyt, aki ellen bírói eljárás folytatható, át lehet térni a fokozatban következő felelős személyre, mégpedig a St. 48. £-ának utolsó bekezdése értelmében akkor is, ha a? első bekezdésben megszabott idő, t. i a terjesztés megkezdésétől számított hat hónap eltelt, A feltétel csak az, hogy az eljárás a következő felelős személy ellen azon időponttól számított hat hónap alatt tétessék folyamatba, amely időpontban nyilvánvalóvá vált az, hogy az előző, sajtójogi felelősségre nem vonható. (B. 9170/927. 1928. X. 3.) A házasságon kívül való együttélésnek az erőszakos nemi közösüléssel kapcsolatos kérdését a Kúria az életviszonyok bölcs megértésével döntötte el. A vadházasságban élő férfi a vele együttélő nő leánygyermekén erőszakot követett el. Az anya magánindítványt nem terjesztvén elő, az alsó bíróságok a férfit felmentették (BP. 326. § 4. p.), megállapítván, hogy vádlott a sértett anyjával házasságon kívül élvén együtt, vádlott az anya felügyeleti jogköre mellett nem tekinthető a sértett felügyelőjének vagy gondviselőjének, vagy ezekkel egy tekintet alá eső egyénnek még akkor sem, ha a sértettel egy fedél alatt lakik és ha netalán munkájával és keresményével a sértett leány anyagi szükségleteinek kielégítését is előmozdítja; így csak a Btk. 232. § 1. pontjában meghatározott bűntett forogván fenn, hiányzik a Btk. 238. §-ában megkívánt hatályos magánindít\ány. A Kúria azonban különös figyelemmel az ágyassági viszony huzamos tartamára, kimondta, hogy a sértett — különös tekintettel az ő kiskorúságára is — nemcsak anyjának, hanem egyúttal a vádlottnak is, mint a háztartás fejének gondozása és feU ügyelete alatt állott.