Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. sége a^ért merült fel, mert a szerződésben megszabott bérleti határidő letelt, a perre a polgári bíróság hatásköre változatlanul fennmarad.)) (.) Ugyancsak a polgári perút kérdésében kimondta a kir. Kúria, hogy na törvényhatósági joggal felruházott város díjnoka közszolgálati alkalmazott, miért is illetményei és szolgálati viszonyai tekintetében szolgálatadójával szemben nem magánjogi, hanem közjogi jellegű viszonyban állott, az ebből a viszonyból eredő illetmények érvényesítése, valamint annak elbírálása, hogy fejperesnek, mint közszolgálati alkalmazottnak, jogos igénye volt-e járandóságaira és e címen milyen időkre mekkora összeg illette meg, nem polgári peruira, hanem közigazgatási útra tartozik.» (P. II.r 6,006/1926.) Új álláspontot foglal el a Kúria a munkaügyi perek fellebbviteli tárgyalásait illetően. A Pp. 516. §-a szerint az ellenfél a fellebbezéshez a Pp. 515, §. (nyilvános előadás) eseteiben nem csatlakozhatik. A 9180/1920. M. E. sz. r. 22. §. második bekezdése pedig a munkaügyi perek fellebbviteli tárgyalásaira fakultatív nyilvános előadást rendel. Ezzel szemben a kir. Kúria szerint: «a y/8o/1920. M. E. s-. rendelet ezen különleges rendelkezése a Pp. j/S. §-ában felsorolva nincsen és így a munkaügyi perek fellebbviteli nyilvános előadásán a Pp. jiő. §-ának a csatlakozást kizáró rendelkezése nem alkalmazható.» (P. IÍ. 249/1928.) Nyitva hagyja az ítélet azt a kérdést, hogy csatlakozhatík-e az ellenfél a fellebbezéshez akkor is, ha a fellebbezés egyúttal a pertárgy értékénél fogva is nyilvános előadáson lenne tárgyalandó s nem csupán a munkaügyi rendelet 22. §-a folytán. A felülvizsgálati kérelemhez való csatlakozást illetően kimondotta a Kúria, hogy: ^csatlakozási kérelemnek a felülvizsgálati eljárásban a másodfokú ítélet indokolása ellen is helye van az esetben, ha az indokokban határozat jellegével bíró olyan kijelentés foglaltatik, amely az illető peres félre sérelmes lehet. A csatlakozási kérelemnek azonban éppen úgy, mint a felülvizsgálati kérelemnek, a Pp. 52J. §-ának megfelelően, határozott kérelmet kell tartalmaznia annak kijelentésével, hogy a fél az ítélet indokolását egész terjedelmében, vagy mely részében és mily alapon támadja meg, vagyis hogy az indokolásnak melyik határozat jellegével bíró kijelentését tartja magára nézve sérelmesnek.* P. II. 1846/1928.) Perújítási okként fogadta el a Kúria (Pp. 563. §. 2.) azt a körülményt, hogy «az alapperben a fellebbezési eljárásban résztveit kúriai bíró ugyan nem az alapperben járt el, mint fogállam XXVIII. évf. 1—2 tüzet. 5