Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. A kártérítési tan köréből, mint a kárenyhítési kötelesség tálrásbavitelének enyhülését kell üdvözölnünk a P. VI. 7766/1928. számú határozatot, amely szerint igaz, hogy a károsult is köteles a nagyobb kár elhárítása végett közreműködni, ámde az a kötelezettség nem terjed odáig, hogy az illető nagyobb költekezést teljesítsen vagy terhes adósságot vállaljon magára. A vélő felet védi e\zel szemben — mégpedig igen helyesen — a P. VI. 7519/1927. sz. határozat, amidőn megállapítja, hogy az elhelyezkedés jelenlegi nehézsége nem szolgálhat alapul arra, hogy az teljesen lehetetlennek vétessék és hogy ezért a felperes részére kártérítésül munkaképessége csökkenésének mértékét meghaladó /000/0-os keresetveszteségnek megfelelő járadék állapíttassék meg. Ugyané? érvényesül a járadék válori^ációja tekintetében, amikor a P. VI. 3473/1927. sz. alatta Kúria a teljes átértekelést nem tartja helyénvalónak oly esetben, amikor az egyrészt alperes vagyoni romlását okozná, másrészt ha ezáltal előállana az a kétségtelenül méltánytalan helyzet, hogy alperes többet fizetne felperesnek azért, meti foglalkozását nem gyakorolhatja, mint amennyit ezzel a mesterséggel maga az alperes keresni tudna. Meg kell még emlékezni egy valorizációs határozatról, amely különösségénél fogva mindenesetre érdekkel bír. A P. VI. 291/1927. sz. határozat ez, amely szerint abban az esetben, ha a bérleti szerződés felbontásának folyományaként egy értékálló dologban teljesített bérvisszatérítésének kötelezettsége áll elő, úgy az alperes e kötelezettségének mérve kizárólag a későbbi lakásrendeletekben meghatározott bér összegétől függővé nem tehető, amennyiben ily döntés esetén a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak a msgállapodás létesítésekor szem előtt tartott aránya lényeges változást szenved, így a valorizációs törvény 12. §-át sérti. Tekintettel arra, hogy egyrészt alperes hosszú ideig csak igen alacsony lakbérhez jutott és ennek hátrányát kizárólag nem viselheti, másrészt azonban az alperesnek felperes értékálló dologban előre fizetett oly bért is visszatérített, amely alperesnek, mint a bérlet tárgya tulajdonosának ma is birtokában van: a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrány kisebb mérvben róható felperes, mint alperes terhére. Dr. Zoltán József. II. Hiteljog. Az i9o8:LVII. tc. 3. §-a értelmében azt, hogy üzletátruházás forog-e fenn, az eset összes körülményei szerint kell megítélni; bíróságainknak e § alapján kifejlődött érdekes és