Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

56 JOGGYAKORLAT. figyelembe e tekintetben az a felek között egyébként nem vitás tény. hogy a feleségnek a házasság megkötése előtt házasságon kívül gyermeke született és ezt a férje előtt elhallgatva, azt megtévesztette. A P. III. 1060/1928. sz. határozat ilynemű megtévesztés esetén a házasságot a férj megtámadása folytán érvénytelennek nyilvánítja még olyan esetben is, amikor, bár a férj az egyhónapos házasság után szülő feleségét meglátogatja és miután a még fekvő asszonytól a teherbeesés körülményeiről érdeklődött, úgy nyilatkozott, hogy annak vétkét megbocsátja, ha ezután alperes magát úgy viseli, mint más jó asszonynak kell viselkednie és tisztességes, szóbeszédre okot nem adó életet élni, de pár napra ezek után a férj a házasság megtámadása iránt mégis lépéseket tett. A Kúria szerint u. 1. elfogadható az akkor még 20 éves korát el nem ért tapasztalatlan felperes férj az a védekezése, hogy feleségéi szeretetből, szánalomból látogatta meg és ezen érzései következtében beállott zavarában és nem jóváhagyási szándékkal viselkedett így alperessel szemben és a nyilatkozatát sem megfontoltan, komolyan tette, ami mellett szól az is, hogy alperes szülése után pár nappal a házasságot megtámadta és vele minden további érintkezést megszüntetett, ami mindenesetre a felperes fejlettebb erkölcsi érzékére is vall. II. A jóváhagyás hatályossága nem függ a szerződésre megszabott alak megtartásától. Az tehát az ingatlanra vonatkozó adásvételi ügyleteknél is, amelyeknek érvényessége egyébként írásbeli okirat kiállításától van függővé téve, joghatályosan megtörténhetik oly tények útján, amelyek arra engednek okszerű következtetést, hogy a megtámadásra jogosult fél az ügyletet magára kötelezőnek ismerte el. (P. VI. 784/1927. ) Kiegészíti ezt a P. VI. 79/1927. számú határozat: A 4420/1918. M. E. sz. rendelet nem írja elő azt, hogy amennyiben az elidegenítés meghatalmazás útján történt, az ügylet csak akkor érvényes, ha a jogügylet megkötésére vonatkozó meghatalmazás — a közjegyzői törvényben felsorolt különleges esetektől eltekintve - okiratba foglaltatik. Ebből pedig nyilvánvalóan következik, hogy a felhívott rendelet az eredetileg meghatalmazás nélkül eljárt személy ténykedésének a jóváhagyását sem köti okirat kiállításához s a jóváhagyásnak az okirat kiállítása nem érvényességi kelléke. Az ügyvédi díj köréből kiemeljük a P. VI. 1432/1928. sz. határozatot, amely kiemeli, hogy az Ü. R. 55. §-a a félnek az előzetes egyezkedésben meghatározott jutalomdíj leszállítására vonatkozó jogait szabályozza, nem alkalmazható tehát arra az esetre,