Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

H ÁROM ÉVNYITÓ BESZED. 5 1 III. Dr. Degré Miklós évnyitó elnöki beszéde a budapesti kir. ítélőtábla 1929 január j-én tartott teljes ülésében. A lefolyt év jogszolgáltatására visszapillantva, legjelentősebb esemény gyanánt az új büntető novella életbeléptetése jelentkezik. Ennek a törvénynek életbeléptetése óta aránylag rövid idő múlt el s így ennek a törvénynek a kriminalitásra való befolyásáról ma meg beszámolni nem lehet. Ebben az irányban esztendők múlva fog a kriminológia vizsgálódni. Megállapíthatunk azonban annyit, hogy a törvény életbelépése körül zökkenések nem történtek. A törvény gyakorlati alkalmazása körül természetesen merültek fel kontroverziák, ezek azonban ném voltak nagyszámúak s azok nagy részét a Kúria gyakorlata már is megoldotta. Azonkívül megállapítható az is, hogy a törvény megalkotása idejében annak egyik-másik rendelkezésével szemben táplált aggályok alaptalanok voltak. Úgy a jogászság, mint a nagyközönség egy része aggályosnak találta azt a rendelkezést, mely a bírót feljogosítja arra. hogy vétség esetében az enyhítő tör^ vényszakaszok alkalmazása nélkül is jogosítva legyen szabadságvesztés büntetés helyett pénzbüntetést kiszabni. Némelyek a bírói pártatlanságba vetett hitet féltették a bíró részére adott e széleskörű diszkrecionális jogtól. Mások ismét attól tartottak, hogy a törvénynek szóbanforgó rendelkezése a büntetések túlzott enyhítésére fog alapul szolgálni. Amennyire a bíróságok gyakorlatát megfigyelni módomban áll, benyomásom az, hogy mindkét irányban táplált aggály alaptalannak bizonyult. A bíróságok ugyanis megfontoltan és higgadtan alkalmazzák a törvénynek szóbanforgó rendelkezését s így annak alkalmazása félremagyarázásokra nem vezethet. Másrészt pedig a bíróságok gyakorlatában az a helyes felfogás nyilatkozik meg, hogy a szóbanforgó törvényszakasz alapján csakis nagyobb összegű pénzbüntetés kiszabásának van helye. És tényleg ez a felfogás felel ;meg a törvény szellemének és a törvény világos rendelkezésének. De ha az új büntető novella hatásáról ma még beszámolni nem is lehet, egy tekintetben már is. megnyilatkozik a törvény alkalmazásának a hatása. És ez az, hogy az új törvény a felsőbíróságokat meg fogja szabadítani a nyomasztó hátralékoktól. A törvénynek két rendelkezése van, mely a kir. ítélőtáblákat illetőleg ezt a célt szolgálja. Egyik rendelkezés a büntető4*