Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

36 Df MEN DELÉN VI LÁSZLÓ. rint a felesége vagyona csak addig az övé, amíg a felesége életben van; miért ölte volna meg tehát feleségét s éppen egy idegen országban, ahol ő volt a vezetője. A közvádló felszólalása s a vádlott replikája után az elnök másnapra halasztotta a tárgyalás folytatását s másnap Miáo újból szót kért, kijelentette, hogy nagyon tiszteli az ügyvédjét, de a Mindenható kinyilatkoztatta előtte, hogy ha személyesen viszi az ügyét, akkor — figyelemmel a világhírű angol igazságszolgáltatásra — megmentheti életét és visszanyeri szabadságát. Minthogy a vádlott semmi újat felhozni már nem tudott, az elnök megvonta tőle a szót s kihirdette a bíróság határozatát, amely a fellebbezést elutasítja, mert elég tárgyi bizonyíték merült fel a vádlott bűnössége mellett, az esküdtbíróság elnöke gondos és pártatlan rezümét mondott s az esküdtek is helyesen mondták ki bűnösnek a vádlottat ezen ördögien kiszámított gyilkosságban; A fellebbviteli bíróság is csak azért teljesítette a vádlottnak a védekezés előterjesztésére vonatkozó szokatlan kéréseit, mert ő egy idegen ország szülöttje. 5. A bíró megdicséri a megbocsájtó férjet. Charles Hodges Gilkes 42 éves póstaműszerész szerencsétlen házaséletet élt. Felesége már kétszer elhagyta őt s kijelentette, hogy most egy harmadik férfi miatt fogja őt elhagyni. Miután a férjnek minden kérése hiábavaló volt, elkeseredésében egy zsebkéssel megszúrta feleségét, ki azonban csak könnyebb sérülést szenvedett. Gilkes ezután öngyilkossági kísérletet követett el, de az eset előtt leveleket írt barátjaihoz és a coronerhez s ezekben felesége eljárását mentegette s magát okolta az eseményekért. Ez ügyet Mr. Justice Humphreys tárgyalta az Old Baileyn s a levelek felolvasása és a perbeszédek után a következő kijelentéseket intézte a vádlotthoz: «On van olyan tisztességes és becsületes ember, mint bárki ebben a bíróságban vagy azon kívül. Ön 25 évig volt a pósta szolgálatában és hazáját a háborúban is szolgálta. Ekkor juttatta önt bajba a felesége viselkedése. Az ön levelei, amelyekben minden erejével mentegetni és szépíteni igyekezett felesége eljárását, igen kedvező benyomást tettek rám. Ön helyesen és férfiasan cselekedett. Nem fogom önt fogságba küldeni. Önnek vannak jóbarátai és ezért reménylem, hogy önt ismét alkalmazni fogják a közszolgálatban. Tehát próbára bocsátom és remény lem, hogy a jövő élete boldogabb lesz, mint az utolsó években volt.» 6. A bíró sajnálkozva küldi a vádlottat fogságba.