Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Az első nyugdíjszabályzat

AZ ELSŐ NYUGDÍJ SZABÁLYZAT. AZ ELSŐ NYUGDÍJSZABÁLYZAT. írta : Dr. GALLIA BÉLA. A törvény legbiztosabb próbaköve az élet. Ennek tapasztalatai világítják meg, vájjon sikerült-e a törvénynek az élet viszonyaira olyan szabályokat teremteni, melyek a társadalmi és gazdasági rend megalapozására és fenntartására alkalmasak. Az 1926 : XVI. tc.-nek a gyakorlati életbe való átvitelénél a legtöbb nehézséget okozták a 4. § rendelkezései. Az 1914. évi illetmények megállapítása, a nyugdíjazáskori illetményeknek 1914-re visszavetítése, a különböző nyugdíjszabályok rendelkezéseinek egymáshoz való viszonyítása ma is igen sok vitára ad alkalmat és így azt a várakozást, hogy a perek számát csökkentse, a törvényes rendezés alig váltotta be. De következményeiben a legnagyobb nehézségeket okozza a 4. § 3-ik és 4-ik bekezdésének alkalmazása. Más helyen* már rámutattam arra, hogy a szerződéses nyugdíj átértékelését szabályozó 4-ik bekezdés milyen inkonvenienciákra és igazságtalanságokra vezet. Ezúttal a 4. § 3-ik bekezdésére óhajtom a figyelmet felhívni. Ez arra az esetre rendelkezik, ha a békében már fennállott társaság első nyugdíjszabályzatát nem a háború előtt, hanem 1914.-évi július hó első napja után, tehát az inflációs időben alkotta meg. Az átértékelési törvényjavaslatnak az volt az alapgondolata, hogy egyrészt a nyugdíj olyan arányban értékeltessék át, amily arányban változott a vállalat vagyona 1914 óta; másrészt, hogy maga az átértékelendő járandóság is az 1914. évi állapotnak feleljen meg. Egészen tiszta a helyzet, — mondja az első javaslat miniszteri indokolása — ha az igényjogosult már az 1914. évben nyugdíjas volt. Mert akkor az 1914. évi járandóságot egyszerűen meg kell szorozni az arányszámmal (helyesen hozzá kell tennünk, hogy el kell osztani százzal). «A későbbi időpontban nyugdíjazottaknál, valamint a vállalatnak ma még tényleges szolgálatban álló, még csak a törvény életbelépése után nyugdíjazandó alkaimazottainál annak folytán, hogy a nyugdíjak összegét a vállalatok — bár nem a pénz értékromlásának megfelelő arányban — időközökben önként emelték, igazságtalan eredményre vezetne mind az, ha a valóban kifizetett nyugdíjat szoroznánk az arányszámmal, mert így az új nyugdíjasok a régi* Kereskedelmi Jog 1029. 1. z- 17- I.