Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

,56 DF SCHUSTER RUDOLF. Mindkét esetben nemcsak megsemmisítheti a választást, de megállapíthatja a választás helyes eredményét. A közigazgatási bíróság hatásköre kiterjed az önkormányzati területek szervezeti kérdéseire; különösen dönt a törvényhatósági és községi választójog, a virilisták névjegyzéke, a képviselőtestületi tagok és tisztviselők választásának érvénye, a képviselőtestületi tagok összeférhetetlensége, a képviselőtestület feloszlathatósága kérdésében (1896 : XXVI., 1924 : XXVI. tc.). A közigazgatási bíróság a törvényhatóság és más önkormányzati testületek (gyüjteményegyetem, mérnöki kamara stb.) panaszára megsemmisítheti a kormánynak az önkormányzatra sérelmes rendeleteit (1907 : LX. tc.) s ezzel a kormányzat töményességét védi és fenntartja. A közigazgatási bíróság e működése egyik legerősebb alkotmánybiztosítékunk. Mindezek folytán a közigazgatási bíróság ma már nem tekinthető csupán egyes közigazgatási jogvitás kérdések eldöntésére szervezett szakbíróságnak, hanem a hatáskörébe utalt fontos alkotmányjogi kérdésekre tekintettel nálunk mint közjogi bíróság is szerepel. A közigazgatási bíróság jellegének ez az átalakulása és alkotmányjogi hatáskörének folytonos bővülése természetesen indokolttá teszi ennek a fontos bírói szervnek a kis közigazgatási ügyektől való tehermentesítését és e célból az elsőfokú közigazgatási bíróságok felállítását. Ezek az új bíróságok fogják lehetővé tenni egyúttal azt is, hogy a közigazgatási jogvédelmet elvi alapon általánossá tegyük és a közigazgatási érdekvédelmet is fokozzuk. X A NEMVAGYONI KÁR. írta: Dr. SCHUSTER RUDOLF. A római jogtól kezdve a mai napig foglalkoztak a nemvagyoni kár nehéz kérdésével, amely azonban teljesen tisztázva még ma sincs, úgyhogy még egységes elnevezése sincs. Nálunk hol erkölcsi, hol eszmei, hol nemvagyoni kárnak, hol elégtételnek nevezik; a németek elnevezik Busse, Genugtuung, immaterieller Schaden-nak, a Schweizer Obligát. Recht Genugtuungnak, franciák dammage morálnak vagy immatériel-nek nevezik. Rövid jogtörténeti visszapillantás után igyekszem a következő sorokban e jogintézmény fejlődését és mai állását úgy a gyakorlat, mint az elmélet szempontjából a törvényhozás és bírói gyakorlat tükrében kimutatni.