Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

JOGÁLLAM. szövetség, az országok és a községek ellen emelt közjogi természetű vagyonjogi igények tárgyában, b) a hatásköri bíráskodást végzi, c) a törvények alkotmányossága és a rendeletek törvényessége felett ítélkezzék, d) választási bíráskodást gyakorol, e) a szövetség elnöke, a szövetségi és országos kormányok tagjai ellen emelt vádakat elbírálja, f) a nemzetközi jog megsértése kérdésében dönt stb. Az 1919 évi német alkotmány a közigazgatási bíróságok mellett Staatsgerichtshofot szervez, amely az 1921 július 9.-Í törvény szerint a) a. birodalmi elnök, kancellár és miniszterek ellen emelt vádak felett ítélkezik, b) valamint a birodalom és tagállamok közt felmerülő egyes vitákat dönt el. Hatáskörét, újabban (1928) a birodalmi törvények és rendeletek alkotmányszerű voltának megállapítására is ki kívánják terjeszteni. A választási bíráskodást külön Wahlprüfungsgericht gyakorolja (1920 évi Wahlgesetz). Az 1920 évi cseh-s^lovák alkotmány a közigazgatási bíróság mellett a 19. §-ban külön választási bíróságot állít fel a képviselő- és szenátorválasztások felülbírálására. Az alkotmányt bevezető törvény 2. cikke pedig alkotmánybíróságot szervez az alkotmány és a törvények közti ellentétek tisztázására. Az elnök és miniszterek felett a bíráskodást a szenátus gyakorolja. Az 1928 június 11.-i svájci törvény szerint a Bundesgericht közigazgatási jogi osztálya bíráskodik a szövetség ellen vagy a szövetség által emelt közjogi vagyoni igények felett, továbbá a szövetség és a kantonok közt fölmerült egyes vitás kérdésekben. A magyar állam a hatásköri összeütközések eldöntésére az 1907 : LXI. tc.-kel külön hatásköri bíróságot szervezett, amelynek hatáskörét a katonai és más külön bíróságokkal szemben keletkezett összeütközésekre legújabban, az 1928 : XLIII. tc.-kel terjesztette ki. Az országgyűlés bíráskodik összeférhetetlenségi ügyekben (1901 : XXIV. te), a vád alá helyezett kormányzó és miniszterek felett (1848 : III., 1926 : XXII. tc.) és részben az országgyűlés tagjaiból alakuló külön bíróságok ítélkeznek a legfőbb bírák fegyelmi ügyeiben. Egyébként azonban a közjogi bíráskodás feladatait a törvényhozás a közigazgatási bíróságra bízta. Nevezetesen a közigazgatási bíróság bírálja el az 1925: XXVI. tc. szerint az országgyűlési képviselőválasztások névjegyzéke ellen előterjesztett panaszokat és ítél a választások érvénye felett még akkor is, ha a megbízólevél ellen a képviselőházi eljárás során merült fel kifogás. Az 1926: XXII. tc. szerint elbírálja a felsőházi tagok választása ellen felmerült panaszokat.