Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Dr. Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog [könyvismertetés]

SZEMLE. !45 ügyi kormány hivatása. Es mondanivalója is szokott lenni a magyar jogi szaksajtónak. Arra tehát rászolgálhatott, hogy véleménye iránt érdeklődjenek, pláne az igazságügyi kormánynál. És arra is. hogy legalább azokat a tervezeteket közöljék vele, melyeket a legszélesebbkörű nyilvánosság előtt tárgyaltat az igazságügyi kormány. Pl. az olyan tervezeteket, mint amilyen a sajtótörvényé volt. Ha valaki az igazságügyi kormányt emlékeztette volna a jogi szaksajtóra, a napisajtó csak inkább politikai jellegű koncertje közepett, a jogi szaksajtóban és annak képviselő részéről politikamentes vélemény is megnyilatkozhatott volna. — ai. — Egységes rövidítéseket.' A magyar törvények és egyéb jogszabályok hivatalosan készült mutatójában, melyről irodalmi rovatunk emlékezik meg, a jogszabályok forrásainak rövidítései három oldalra terjedően vannak összeállítva. Aki a mutatót használni akarja, előbb meg kell tanulnia a rövidítéseket. Általában jogi szakmunkáknál rendesen 1—2 oldalt elfoglal a rövidítések jegyzéke. A bírói határozatokban is hol így, hol úgy történik a jogszabályok rövidített megjelölése. A mutató megjelenése vetette fel bennünk azt a gondolatot, hogy jogi irodalmunkban és gyakorlatunkban a rövidítéseket egységesíteni kellene. Ahány folyóirat, ahány irodalmi munkálat, ahány kommentár, ahány törvénykiadás, annyiféle a rövidítés. Minden kiadványhoz külön meg kell tanulni a rövidítéseket vagy miattok egyre vissza kell lapozni a rövidítések jegyzékére. Túlságos sok energia pazarlódik el ily kép. Még annyira sem jutottunk, hogy a törvénycikk szó egységes módon rövidíttetnék. Hol te, hol te, hol T. C, hol tcikk a törvénycikknek rövidítése. Lapunkban is az évi joggyakorlatok összeállításánál a joggyakorlatok írói — mint jelen számunkban dr. Degré Miklós cikkénél is látható kénytelenek összeállítani a maguk cikke számára a rövidítések jegyzékét. Mennyivel egyszerűbb és magától értetődőbb volna és mennyi munkától kimélendődnék meg, ha egységes rövidítési rendszer alkalmaztatnék általánosan. Németországban a rövidítések kérdésére nagy figyelmet fordítottak ; egy akció lefolytatása óta, ma már állandó elveket és gyakorlatot követnek ezen a téren. Úgy véljük, a Magyar Jogászegylet hasznos munkát végezne, ha megteremteni próbálná az egységes rövidítéseket, ha általános rövidítésjegyzéket adna ki, mely irányadóul szolgálna az irodalomban is, a bíróságoknál és hatóságoknál is. A jegyzék időnként talán öt évenként korrigálható és kiegészítendő volna. A Magyar Jogászegylet élére épp most nemcsak kiváló jogtudós, de kitűnő adminisztrátor is kerül. Munkaprogrammul ajánlhatjuk az egységes rövidítés ügyét is. — A jegyzői magánmunkák. A képviselőház most tárgyalja a közigazgatás szervezetéről szóló törvényjavaslatot. Minden irányban az egész magyar közéletet döntően befolyásoló javaslat ez. Az ügyvédségre is nagyjelentőségű, mert a közigazgatás is az ügyvédség, egyik munkaadó és kenyéradó terrénuma. A budapesti ügyvédi kamara a javaslat tárgyalása alkalmából felterjesztést intézett az országgyűlés mindkét házához és a kormányhoz. A felterjesztés javaslatot tartalmaz a községi jegyzők magánmunkálatainak megszüntetéséről. Régi óhaja az ügyvédségnek a munkaalkalmak szaporítása és ennek egyik módja, hogy az ügyvédséghez utaltassanak azok a munkák, melyeket illetéktelenek illetéktelenül végeznek. A Kamara felhívja a törvényhozás figyeLmét arra. hogy a községi jegyzők azon közönség részére végeznek díjazás ellenében magánmunkát, amely felett tulajdonkép hatóságként impériumot gyakorolnak. Ezt pedig a közszolgálat inkompatibilitása és etikája nem engedheti meg. A közelmúltban