Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - A perutódlás

118 Df SCHWARTZ TIBOR. súlypont nem annyira az érvényesített jogviszonyon, hanem az azt érvényesítő felek személyes tulajdonságain van. Minthogy pedig a 6. pontra alapított pergátló kifogás a per bármely szakában hivatalból figyelembeveendő; a perköltség biztosíték iránti kérelem, illetve kifogás pedig a Pp. 180. íj-ának azon rendelkezése alapján érvényesíthető a jogutóddal szemben a peralapítás után, hogy azt korábban önhibáján kívül nem érvényesíthette, — mert hisz nem tudhatta, hogy az új felperes esetleg külföldi —; ennélfogva azt e tekintetben támasztott aggályok sem helytállók. A joggyakorlat egyébként egységesnek nem mondható. A régebbi határozatok közül a bpesti kir. Ítélő táblának P. IV. 4.605Í 191 5. s-.1 döntése arra az álláspontra helyezkedik, hogy a felperes beleegyezésével az 6 jogelőde főbeavatkozási kereset nélkül is felperesként perbe léphet. A Kúriának P. IV. 464! igo^. sz. határozata szerint2 beavatkozás nak csak akkor van helye, ha a beavatkozás joga felperes és a beavatkozó között vitás; e nélkül azonban a beavatkozás a kereset mellőzésével, közös periratban is helyet foglalhat és a beavatkozásnak törvényes perbenállása alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül, egyedül felperes beleegyezésétől van függővé téve. Ugyanezt az elvet mondia ki a 6500/188j. s{. kúriai határozat3 A Kúriának J4811896. s~.x határozata szerint a kereseti követelésnek a per folyama alatt a felperes részéről való engedményezése esetén, ha az közokirattal van tanúsítva, perjogi akadály nem áll fenn az ellen, hogy az eredeti felperes helyett ennek engedményessé folytathassa a pert. Figyelemreméltó azonban, hogy a fenti határozatokban befektetett elvekkel szemben a budapesti kir. ítélő tábla P. L 10,8^/1928. sz. határozata,5 kapcsolatban azzal a kérdéssel, hogy egy perbe vitt követelés engedményezése folytán felperes engedményezéssel közös kérvényben jelentette be a bíróságnak az engedményezést és azt, hogy felperesként a pert az engedményes fogja folytatni; ellenkező álláspontra helyezkedett, a kérelmet végzésileg elutasította és kimondotta elsősorban azt, hogy a perbebocsátkozással a felek között létrejött perjogi viszony nem szüntethető meg egyik félnek jogügyletivel. Másodsorban pedig kimondta azt, hogy az alperes bele1 Perjogi Dtár. II., 61. sz. 2 VI jogi Dtár 111., 240. < Grecsák : Magyar Dtár IV. kötet, 760. sz. 4 Grecsák: Magyar Dtár IV. kötet, 26154. sz> Jogi Hírlap III. évfolyam, sz. 1