Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az 1928. év büntető igazságszolgáltatása

AZ 1928. ÉV BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSA. 107 A K. egy újabb határozata ellenben arra az álláspontra helyezkedik, hogyha az óvadéklevél nem tartalmaz rendelke­zést arra nézve, hogy az óvadékösszeg mikép kezeltessék, úgy nincs kizárva a feltevés, hogy az óvadékösszeg azzal a tudattal adatott, hogy azt óvadékvevő forgassa s így az óvadék felhasz­nálása nem képez sikkasztást (B. J. T. LXXX. i. 1.). Sajtótörvény. JJ. §. A jogegységi tanács néhány év előtt foglalkozott a terjesztő sajtójogi felelősségének kérdésével és kimondotta, miszerint elvileg nincsen kizárva, hogy az izgatás az izgatónak i smert sajtótermék terjesztésével is elkövethető (B. J. T. LXXX. '1.13. 1.). E határozatra annak közlésekor Hacker Erűin tette meg észrevételeit. E kérdés a K. mult évi gyakorlatában is felmerült. De most már a K. határozottan kimondotta, hogy izgatás az izga­tónak ismert sajtótermék terjesztésével is elkövethető (B. J. T. LXXX. 28. 1.). Indokolta a K. ezt a döntést azzal, hogy a B. T. K. 171. §-a szerint az izgatás elkövetési módozatának egyike az izgató tartalommal bíró nyomtatvány terjesztése, és mint ilyen, elkövetési cselekményévé válhatik a B. T. K. 172. § 2. bek. szerinti izgatásnak is. A B. T. K. tényleg így rendelkezik. Ámde e törvénynek ez a rendelkezése soha életbe nem lépett s így nincsen érvény­ben ma sem. Az E. T. 7. § 2. bekezdése szerint ugyanis nyom­tatvány útján elkövetett bűntettek és vétségek eseteiben nem alkalmazhatók a B. T. K. felelősséget tárgyazó mindazon intéz­kedései, melyek a sajtótörvény rendelkezéseivel ellentétben álla­nak. Minthogy pedig úgy az 1848. évi, mint a jelenleg érvény­ben lévő sajtótörvény a terjesztő felelősséget nem ismeri: a B. T. K. idézett rendelkezése a sajtótörvények rendelkezéseivel ellentétben áll s így hatálybanlevőnek nem tekinthető. A terjesztő felelőssége tehát ma érvényben levő jogrend­szerünk szerint meg nem állapítható. 34. §. Egy határozat a kiadó felelőssége tekintetében tesz érdekes kijelentést. Kimondja ugyanis, miszerint a bíróság vizs­gálódás tárgyává teheti azt, hogy a sajtóterméken kiadó gya­nánt megnevezett egyén tényleg kiadó-e és nincsen elzárva attól, hogy a megállapított tények alapján más egyén kiadói felelősségét állapítsa meg (B. J. T. LXXX. 1 10. 1.). AO. §. A II. B. N. 10. §-a értelmében a bíróság a pénz­büntetést az elítélt egyéniségének, vagyoni és kereseti viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents