Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2-3. szám - A bűntető perjogi reformok maradandó alkotásai

A BÜNTETŐ PERJOGI REFORMOK MARADANDÓ ALKOTÁSAI. 8l 105. §-a csak akkor találhat indokolt alkalmazásra, ha az el­járás más okból meg nem szüntethető, másrészt a terheltnek gyakran életbevágóan fontos érdeke lehet, hogy őt a bűnvádi eljárás során tisztázzák az alól a vád alól, hogy ő nem tanúsított a fegyelmezett állampolgárhoz nem illő magatartást. Éppen a politikai bűncselekmények azok, amelyeknek már a gyanúja is elegendő ahhoz, hogy annak alapján valakit a társadalomból kirekesszenek és jövő boldogulását determináló tekintélycsorbu­lást szenvedjen. Azokkal szemben, akiket az előkészítő eljárás adatai szerint bűncselekmény terhel, már is nagylelkű jótétemény a megbocsájtó kegyelem, akik azonban már a bűnvádi eljárás kezdetén ártatlanságukat beigazolták, nem foszthatok meg attól, hogy e javukra szóló eredményt kétségtelenül leszögeztessék. A kegyelmi elhatározást tehát az ügyek elintézésének egyszerű­sítésére igénybevenni nem lehet. A BÜNTETŐ PERJÓGI REFORMOK MARADANDÓ ALKOTÁSAI. Irta: BÁLÁS P. ELEMÉR. A Jogállam ez évi I. füzetében igyekeztünk kimutatni, hogy az új perorvoslati intézmény, melyet az 1928 : X. t.-c. csatla­kozás néven honosított meg, alkalmas arra, hogy a magyar büntető perjognak állandó intézménye maradjon azután is, amikor a rendkívüli viszonyok következtében előállott nagy munkator­lódás a felsőbíróságoknál megszűnik és a büntető ügyek menete újra a rendes mederbe húzódik vissza. Utaltunk arra is, hogy a perorvoslati rendszernek másirányú reformja sem látszik a jövőben elkerülhetőnek és a semmiségi panasznak az 1928: X. t.-c.-ben foglalt korlátozásait előreláthatólag valamilyen formá­ban fenn kell majd tartani. De nem csupán a perorvoslati szak az, amely a Bp.-ben állandó jellegű reformra szorul. Aligha túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Bp. büntető eljárása és a vele kapcsolatos bírói szer­vezet nem elég egyszerű. A hatásköri szabályok nem elég gaz­daságosak, a háromtagú szakbírói tanács sok olyan ügyben is eljár, amelyben kevesebb szakerő is elegendő volna. Az eljárás rendkívül sok szakból áll és az eljárást hosszúvá, az ügyek kon­centrációját lehetetlenné, a rosszhiszemű védekezést pedig köny­nyüvé és a büntető igazságszolgáltatást felette költségessé és az adózó közönségre terhessé teszi. A büntető perjog egészének Jogállam. XXVII. óvf. 2—5. füzet. 6

Next

/
Thumbnails
Contents