Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2-3. szám - Az új kegyelmi elhatározásról

AZ UJ KEGYELMI ELHATÁROZÁSRÓL. J()< kező esetben megtörténhetnék ugyanis, hogy az egyenként ötévet meg nem haladó büntetések kegyelem útján elengedtetnek, holott azoknak összbüntetésbe szabása esetére a büntetés tartama az öt évet meghaladná. Kizárólag bírói teendő a kegyelem tárgyában dönteni a nem speciálisan politikai bűncselekmények miatt elítéltek ügyében. Az államfő itt a döntés jogát egyenesen átruházta a bíróságokra, az előszabott irányító szempontoknak szabadon való mérlegelését engedélyezve. Ezzel meg van a lehetőség arra, hogy az esetet legjobban ismerő, független hatóság kegyelemben részesíthesse azokat, és csakis azokat, akik arra a kegyelmi elhatározás szelleme szerint feltétlenül érdemeseknek mutatkoznak. Bíróság alatt ez esetben mindenkor a\ elsőfokon eljárt kir. törvényszéket kell érteni s ha az elsőfokon járásbíróság járt el, úgy azt a törvényszéket, amelynek területéhez az előbbi tartozik. A törvényszék a kivételes kegyelemben csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben részesítheti az elítéltet s alapjában véve irányadónak kell venni, azokat a szempontokat, amelyeknek érvényesülését látja állandóan, az államfő elhatározása alá kerülő egyéni kegyelme%ési ügyekben. A kegyelmi elhatározást a törvényszék a felek meghallgatása nélkül, hivatalból hozza meg s a kegyelmezési jogforrása által átruházott hatáskörben járván el, döntés semmifélejogorvoslattal nem támadható meg. Az elítélteknek, akik abban a tudatban vannak, hogy a kegyelmi elhatározás reájuk kiterjed, módjukban áll, hogy a törvényszék döntését ügyükben kikérjék. Ily kérelem előterjesztése a nem tulajdonképpeni politikai bűncselekményeknél célszerű már azért is, mert a bíróság átruházott hatáskörében csupán 1928 május hó 31. napjáig járhat el. Már pedig a nagyobb forgalmú törvényszékeknél megtörténhetik, hogy egyes elítéltek ügyei, akár azért, mert az iratok más ügyhöz csatoltattak, akár mert az elítéltet lakásváltozás folytán megidézni nem lehetett s őt szökevénynek tekintik vagy más egyéb okból is, hivatalból felülvizsgálatra nem kerülnek a három havi határidő alatt. Nem lehet megállapítani, vájjon az elítélt, avagy a bűnvádi eljárás alatt álló részesült-e kegyelemben, ha ellene más, kegyelem alá nem eső és a legmagasabb elhatározás kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt bűntett vagy három éven; belül elkövetett szándékos vétség miatt még eljárás van folyamatban. Itt ugyanis a büntetlen előélet csupán akkor volna meg,, ha az egyéb ügyben folyamatba tett eljárás jogerős megszüntetéssel vagy felmentéssel végződnék. Az ily eljárás befejezéséig, tehát a kegyelem szempontjából nem lehet felülvizsgálni az