Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2-3. szám - Az új kegyelmi elhatározásról

76 DS AUER GYÖRGY. nem tarthatók; az ilyen jogtételeket tehát el kell hagyni. Ilyennek tekinthetjük különösen a nemes, a honorácior és a nem nemes osztály megkülönböztetését s a jászkún statútum partikuláris szabályait a közszerzemény, az özvegyi és az öröklési jog terén, a kiskorúság meghosszabbításának intézményét stb. Másodsorban észlelhető az a hiánya jogunknak, hogy a fennálló szokásjogi és törvényi szabályokból egyes intézrhényeknek csak töredékes, nagyon hézagos és a mai élet szükségleteit sok tekintetben ki nem elégítő szabályozása állapítható meg. Az ilyen intézmények szabályozását megfelelő kiegészítéssel teljessé kell tenni, a hazai jog tételeinek és szellemének figyelemben tartása mellett az általános jogelvekből, a tudomány megállapításaiból s külföldi kodifikációs munkálatokból merített kiépítésükkel. Ehhez képest a magánjog kodifikációjának a fennálló jog rendszerbefoglalásán felül kétirányú feladata van; az egyik az elavult és a felesleges intézmények és jogszabályok kiválasztása és kiküszöbölése, a másik a jogrendszerben mutatkozó hézagok betöltése a szükségesnek mutatkozó új intézmények felvételével s a hiányosan szabályozott intézmények kiépítésével, teljessé tételével.. AZ ÚJ KEGYELMI ELHATÁROZÁSRÓL. írta : Dr. AUER GYÖRGY. A kormányzó által államfői működésének nyolc esztendeje alatt engedélyezett közkegyelmek az állambiztonság megszilárdulásának sorozatos mérföldkövei. Azzal az állásponttal szemben, amely szerint a közkegyelmek a jogrend folytonosságát aláássák és bűncselekmények elkövetésére buzdítanak, a neves* büntetőjogászok többsége azt a meggyőződést vallja, hogy fontos államérdek, hogy ne kelljen több büntetést végrehajtani, mint amennyi a jogrend fenntartásához szükséges és a büntetések számának csökkentése a bölcs kormányzás egyik dokumentuma.* A néhány hét előtt közzétett kegyelmi elhatározás bevezető szavaiban ugyancsak az utóbbi felfogás jut kifejezésre. Az ország közérdeke megengedi, hogy megbocsátás gyakoroltassék azokkal szemben, akik politikai természetű indokból bűncselekményt követtek el. E lehetőségen kívül tehát nem is kell egyéb jogosultságát adni annak a törekvésnek, amely a feldúlt exisztenciák, a kenyér* L. Traeger: Vergl. Darst A. VI. Mancimi nézete szerint az államnak nincs joga a büntetés végrehajtására, ha megszűnt a «necessita sociafe».