Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2-3. szám - A polgári törvénykönyv új javaslata és bíróságaink

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV ÚJ JAVASLATA ÉS BÍRÓSÁGAINK.* írta : Dr. JUHÁSZ ANDOR. Törvényhozásunk évszázadokon keresztül csakis a bírósági szervezet kiépítéséről és az ítélkezés függetlenségének a biztosításáról igyekezett gondoskodni s a jogszabályok megalkotását a magánjognak mondhatni egész területén a bírói testületre bízta. Ez a helyzet az állami hatalmak határvonalainak az eltolódását jelenti, a hatalmak egyensúlya szempontjából tehát nem aggálytalan. Igaz, hogy van olyan felfogás a szabadjogi iskolától el is tekintve, amely mozgalmas időkben, így nálunk is mostanában, mikor a háború tanulságai még nem alakultak ki minden irányban, amikor a régi társadalmi és gazdasági rend meg van zavarva s az ország nélkülözi korábbi területének, lakosságának és gazdasági erőforrásainak kétharmad részéit nem tartja célszerűnek és időszerűnek, hogy a rugalmasabb és a változó életviszonyokhoz könnyebben hozzásimuló szokásjogot felcseréljük a törvénykönyv merevebb szakaszaival. A mai hazai jogászi közvélemény határozottan a kódex mellé állott. Ami a bírói testületeket illeti, ezek annál nagyobb megnyugvással vennének alkalmazásba egy minden tekintetben sikerült polgári törvénykönyvet, mert ezzel mostani, csaknem kibírhatatlan felelősségük csökkenne, kettős irányú munkásságuk egyneműbbé válnék s az ítélkezés a magánjog területén is a törvényalkalmazás legális medrébe vonulna vissza. * Részlet a Magyar Jogászegylet és az Ügyvédi Kör 1928 március 7.-Í együttes ülésén elmondott beszédből. Jogállam XXVII. évi. 2—5. füzet. 5