Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A választott bíráskodás kézikönyve [könyvismertetés]

54 IRODALOM. 2. Kártérítés nemzetközi jogi sérelem, esetén. Az Egyesült-Államok és Mexikó közti vitás jogi kérdések egy részének eldöntése céljából az 1923 szeptember 8-iki egyezmény értelmében alakított háromtagú bizottság: a General Claims Commision egy már 20 esztendeje folyó ügyet fejezett be 1927. április 27-én hozott ítéletével. A pert a mexikói állam indította az Egyesült-Államok ellen ; keresetében a Francisco Mallént, Mexikónak a texasi El Pasoba küldött korfuiját még az 1907. évben egy texasi rendőrközeg részéről ért bántalmazások és jogtalan letartóztatás miatt követelt kártérítést az Egyesült-Államok kormányától. Az illető rendőrközeg személyes, haragosa volt a konzulnak és bosszúja kitöltésére hivatalos hatalmát használta fel. Egy ízben embereivel minden ok nélkül megtámadta és tettlegesen bántalmazta a konzult, más alkalommal pedig ugyancsak durva tettleges bántalmak kíséretében őt a tiltott fegyverviselés koholt ürügye alatt Tetartóztattá. A rendőrközeget a texasi hatóságok első ízben közcsendháborításért '<> dollár, másodízben könnyű testi sértésért 100 dollár pénzbüntetéssel büntették. A háromtagú bizottság által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a közeg ellen fegyelmi eljárás egyik esetben sem indult s hogy a kiszabott pénzbüntetést sem hajtották végre. A döntőbizottság az elkövetett jogtalanságok (illegal acts), az igazságszolgáltatásnak a büntetés végre nem hajtásában rejlő megtagadása (denial of justice on the ground of non execution) és az idegen állam konzulját megillető védelem hiánya (lack of protektion) miatt megállapította az Egyesült-Államok kártérítési felelősségét s azt (a keresetben követelt 200,000 dollár és kamatai leszállításával) 18,000 dollár megfizetésére kötelezte, kamatok nélkül. (The American Journal of International Law, 1927 okt.) Közli: Dr. F. L. — Új könyv a választott bíráskodásról. *A választott bíráskodás kézikönyven cím alatt Újlaki Gé;a dr. budapesti ügyvéd érdekes könyvet írt, amely az Igazságügyminisztérium, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és több más érdekképviselet támogatásával jelent meg. A mü kimerítő monográfiája a szakba vágó elméleti s gyakorlati kérdéseknek, azonkívül tartalmazza az összes vonatkozó bármely törvényben foglalt jogszabályokat és összefüggő rendszerbe foglalja az idevágó teljes joggyakorlatot, összesen 128 bírósági határozatot. «Választottbíróság mindig volt, van és lesz-* Ez a szerző jelszava, amely tétel igazságát könyvében bizonyítottnak látunk. A hosszadalmas perút a kereskedelemre és iparra nézve mindig elviselhetetlen volt. Gazdasági szükség hozta létre már a XV. században a céheknél az állandó ipari választott szakbíróságokat, a külön vásári, kereskedelmi, tengerészeti és tőzsdebíróságokat. A világháborút követő időben a választott bíróság jelentősége nőttön nőtt, mert az állami bíróságok a legjobb akarat mellett sem tudtak a fölmerült sok új gazdasági, valutáris, valorizációs és egyéb jogi problémákkal megbirkózni. A perek hosszadalmasak lettek, holott a gazdasági forgalom és közlekedés a repülőgép és a rádió korszakában gyorsabb lett. A választott bíráskodás elterjedését látjuk a nemzetközi viszonylatokban is. Szerző könyvében a szerződés, vagyis írásbeli alávetés (kompromisszum) alapján és a polgári perrend XVII. címének szabálvai szerint eljáró magánjogi választottbíróságokkal foglalkozik. IRODALOM.