Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Spengler [Oswald] jogfilozófiai tanításai

JOGGYAKORLAT. 47 hesse, hanem a szóbanforgó követelését csakis az illető üzletátvevő ellen indítandó peres eljárás útján kell érvényesítenie. (Kúria Pk. V. 882 f/1027 december 20.) Közli : aL IV. Büntetőjogi esetek. 392- §. Jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzat a közokirathamisításnál. , Az a körülmény, hogy a vádlott a sértettek által reábízott pénzek megtartásával és e szerint jogtalanul való eltulajdonításával a vagyoni hasznot már a közokirathamisítás létrehozatala előtt megszerezte, a cselekmények kapcsolatosságánál fogva nem változtat az utóbbi cselekmény azon jogi jelentőségén, hogy az a jogtalan vagyoni hasion megszerzésére irányuló célzattal valósíltalott meg és pedig annyival inkább, mert a célzat az eredményben, mint kisebb a nagyobban bennfoglaltatik. (1927. XI. 8. B. 5609/927.) 4.62. §. Hivatali sikkasztás vádja esetén a Kúria csalás bűntettét állapíthatta meg. A vádlott dobszóval történt közzététel és hivatalos érintkezés útján azt állítván, hogy a haszonbérek beszedése is közigazgatási hatáskörbe tartozik, azokat hivatali helyiségében beszedte, noha e pénzek beszedésére jogosítva nem volt az érdekelteknek hivatalos nyugtát adott, a pénzeket meg a saját céljaira használta fel. Minthogy arra nézve, hogy a pénzt a közhivatalnok hivatalánál fogva tették-e le annak kezeihez, kizáróan a törvény és a szolgálati utasítás a mérvadó, azok a körülmények, hogy a vádlott hivatalos forma igénybevételével szólította fel az érdekelteket a vagyonváltság földhaszonbéreknek az ő kezeihez való lefizetésére s a hivatali helyiségben hivatalosan adott nyugták mellett szedte be ezeket, a hivatali hatáskör megállapításának alapjául nem szolgálhatnak, hanem nyilvánvalóan csak arra alkalmasok, hogy a fondorlat s az ezzel való tévedésbeejtés és tévedésben tartás eszközeiként értékeltessenek. Ehhez képest a szóbanlevő pénzek nem a vádlott hivatalánál fogva, nem is jogszerűen jutottak az ő kezeihez, hanem a vádlott azokat az érdekelteknek valótlan állításokkal való fondorlatos megtévesztésével és a sértettek tévhitét kiaknázó csalárd magatartással való tévedésben tartás által szerezte meg Minthogy pedig a vádlott a fondorlattal való tévedésbeejtést és tévedésbentartást a pénzeknek saját céljaira történt felhasználásából következtethetően jogtalan vagyoni haszonszerzése céljából alkalmazta s ez által a sértetteknek vagyoni kárt okozott, a védett jogi érdek azonosságánál fogva a tettazonosság keretében értékelhető ez a cselekmény a törvény szerint nem a hivatali sikkasztás vagy a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás, hanem a Bn. Jo. §-ában meghatározott csalás tényálladékának felel meg. (BTK. 381. § 1. pontja., annyi eset, ahány személytől pénz bevételeztetett. (1927. X. 4. B. 5773/927. sz.) 1914: XLI. tc. hatósági közeg elleni erőszak járőrrel szemben egyrendü bűncselekmény. A katonai hatóság által kiküldött törzsőrmester és gyalogos-katona — együtt egy katonai járőrt alkottak — ők tehát a katonai hatalom, mint az állami hatalom alkatrészét képező hatalomnak gyakorlására kiküldött közületnek, vagyis egymagában egységet alkotó, a katonai parancs teljesítésében eljáró szervnek a tagjai. A hatóságok védelméről szóló I9I4:XL. tc. által védett jogi érdek