Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Spengler [Oswald] jogfilozófiai tanításai

44 JOGGYAKORLAT. hogy a kizárólagos jog is a bejelentéstől illeti a szabadalomtulajdonost s ö> a bitorlótól az 58. §-ban említett kártérítést ettől az időtől követelheti. Alaptalanul hivatkozik ezzel szemben az alperes az 1895. évi tc. 34. §-ára, mert ez a törvényszakasz csak a szabadalmi eljárás befejezéséig is szükséges ideiglenes oltalomról rendelkezik, nem nyerhet tehát alkalmazást ez a törvényszakasz a mostani esetben, amikor a szabadalom engedélyezése már megtörtént. (Kúria P. VII. 2619/1927 dec. 21.) Közli: ai. III. Perjogi esetek. Feloldás esetén bizonyítás köre. Az előző feloldó határozat csak az akkor megállapított volt tényállás alapján döntött, ítéleti rendelkezést azonban nem foglal magában, miért is az elrendelt további eljárás során a peres felek a bizonyítékaik előterjesztésében abban a részben sem voltak korlátozva, amelyre nézve előző felülvizsgálati kérelmük az akkor irányadó tényállás szerint alaptalan volt. (Kúria P. V. 6620/1926. sz., 1927 nov. 25. A kérdéses esetben tehát bizonyítható, hogy nemcsak a szóbanforgó ingatlan használata, hanem a tulajdona is megoszlatott és a bizonyítás eredményéhez képest a fellebbezési bíróság a tényállást előbbi ítéletétől eltérően állapíthatja meg. Büntető eljárás befejezéséig való felfüggesztési kérelem a felülvizsgálati eljárás során — nóvum. A felperesnek azt a kérelmét, hogy a jelen per tárgyalása a' felperes által tett büntető feljelentés folytán megindított eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztessék, a m. kir. Kúria a Pp. 53 5- §-ának rendelkezésénél fogva nem vehette figyelembe. E kérelemnek ugyanis a perben eddig nem érvényesített új tényállítás az alapja ; de a felülvizsgálati eljárásban már fel nem hozható új tény lenne az is, ha a még be nem fejezett büntető eljárásnak olyan eredménye lenne, aminőt tőle a felperes vár. Egyébiránt az utóbbi esetben, vagyis amennyiben a felperesnek feljelentése alaposnak bizonyulna, a felperesnek módjában lesz a büntetőbíróság jogerős ítélete alapján perújítással élni. (Kúria P. VI. 60J9 1926. sz., 1927 nov. 3.) Res iudicata A büntetőbírósági ítéletek csupán a tekintetében döndöttek, hogy az elkobzott bűnjel a kihágás vádja alól felmentett felperesnek visszaadassék. De nem tartalmaznak döntést a felől is, hogy a bűnjel szabálytalan kezelésével kapcsolatban a felperest kár érte-é és hogy az alperes ezt a kárt tartozik-e és miként megtéríteni. Ezek szerint a felperes akkor, amidőn a jelen perben annak az eldöntését kérte, hogy a bűnjel szabálytalan kezelésével kapcsolatban neki 1^0 csehkoronányi kára támadt és amidőn az alperest ennek a kárnak a megtérítésében kérte marasztalni, nem oly jogot érvényesített, amelyet a felperes ellen folyamatba volt kihágási eljárás során a rendőrbíróság már eldöntött: minélfogva a fellebbezési bíróság a Pp. 441. §-ának rendelkezéseit a jelen per érdemleges eldöntésével nem sértette meg (P. VI. 4929/1926. sz., 1927 nov. 9.) Perújítás ideiglenes nötariás iránti perben a bontóper jogeiős befejezése után. Az ideiglenes nőtartás iránti perben alperes jogerősen marasztaltatott. Utóbb a házassági bontóper jogerős befejezést nyert és ennek adatai alapján alperes perújítással él az idézett nőtartás iránti perben. A m. kir. Kúria a perújítási kérelmet — a fellebbezési bírósággal egyezően •— elutasította, mert a házasság jogerősen felbontatott, ezáltal az ideiglenes intézkedések önmaguktól hatályukat vesztették és a peres felek közt most már véglegesen rendezett jogviszony áll fenn ; ezek pedig kizár-