Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Törvényes és ági öröklés

479 Dr KÖN'IG VILMOS. TÖRVÉNYES ÉS ÁGI ÖRÖKLÉS. Írta : Dr. KÖNIG VILMOS; Az öröklési jog kisugárzása a tulajdonnak. Bármennyire közhelynek is tekinthetnék eme megállapítást, azt nyomatéko­san ki kell emelni, valahányszor e nevezetes joganyaggal fog­lalkozunk. Az öröklési jog a tulajdon sorsát követi és így olyan alakulatot ölt, mint ezt a tulajdon megkívánja, Nem létezhetik öröklési jog, hol az állam mindennek tulajdonosa erősen kor­látozva van, hol a nemzetség tulajdonos és egészen más tar­talmat nyer az egyéni magántulajdon uralma alatt. Mivel azon­ban ez utóbbi is különböző fejlődési fokozatoknak van alávetve, természetes, hogy az öröklési jog sem állhat meg egy és ugyan­azon a ponton, hanem követnie kell a magántulajdon evolucio­nális menetét. Ha pedig e két intézmény eltérő irányokba terel­tetik, úgy előáll egy a társadalmi békét veszélyeztető állapot. A magántulajdonban rejlik az egyéni törekvés hajtóereje, nélküle kultúra és civilizáció veszendőbe megy. De e mellett megszámlálhatlan bajok ősforrása, elburkolja az erőszakkal, ravaszsággal és más jogtalan módon elért szerzéseket. Végze­tessé válik továbbá abban, hogy elősegíti az egészségtelen va­gyoni eltolódásokat és a nagy vagyoni koncentrációkat. Ezek pedig izgatólag hatnak a nép lelkületére; folyton látni egyik oldalon a, nyomort, a szegények szenvedéseit és a másik olda­lon a pazarlást, kényelmet, a földi örömök határtalan kiélve­zését, elvégre oda vezet, hogy az emberi szenvedélyek az ön­tudatlanságig felkorbácsoltatnak. Itt keresendő az államok jövő­jét fenyegető kommunisztikus delirium oka és ha ma még lehetséges is annak kitöréseit kényszerzubbonnyal léken tar­tani, a bölcs előrelátás más utakat jelöl meg. A tulajdonban rejlő hatalom évszázadok óta szűkül, de nem olyan mérvben és ütemben, amint ez egy céltudatos szociálpolitika szempont­jából szükséges volna. Egyik tanulmányomban (Vagyon-, tulaj­don- és öröklési jog. Jogt. Közlöny 1921. évf. 9. sz.) rámu­tattam, hogy az államnak a hathatós eszközök egész sorozata áll rendelkezésére, melyek alkalmasak a vagyonok egészségte­len és lázító felhalmozását leküzdeni. Ennek az irányzatnak az öröklési jog terén is kellene érvényesülnie. Sőt erőteljesebben, mint a jog bármely más ágá­ban. Mert az öröklött vagyonok bizonyos határon túl hatvá­nyozottan váltják ki a vagyonmegosztás kinövéseit. Az öröklött

Next

/
Thumbnails
Contents