Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

JOGGYAKORLAT. által adott meghatalmazásnál rendszerint nem felel meg a meghatalmazó érdekeinek, hogy a meghatalmazott jogkörét tetszése szerinti harmadik személyre átruházhassa. A vételre adott megbízásban nem rejlik okvetlenül meghatalmazás is; lehetséges, hogy a megbízás azt jelenti, hogy a megbízott saját nevében kösse meg az ügyleteket (Reichsgericht, 1928 ápr. 25., Leipziger Zeitschrift XXII. 15/16. sz.). A tisztességtelen verseny fogalmához. Mindkét peres fél központilag szabályozott órák előállításával foglalkozik és a felek erős versenyviszonyban állanak egymással. Az alperes a Charlottenburgi Sportklubhoz 1926 május 18-án levelet intézett, melyben óráit ajánlotta. A levél végén a következő megjegyzés volt: «Végül megjegyezzük, hogy Charlottenburg város egész kábelhálózatát igazgatásunkba átvettük és kizárólagos jogunk van Charlottenburgban központilag szabályozott órák felállítására». A felperes tisztességtelen verseny címén az alperesnek ezen állítás abbanhagyására való kötelezését és alperesnek az állítással felperesnek már eddig okozott és ezután okozandó kár megtérítésére való kötelezettségének megállapítását kérte, mert az alperesnek csak arra van kizárólagos joga, hogy központilag szabályozott órákat a charlottenburgi kábelhálózatba bekapcsoljon, az az állítás tehát, hogy őt általában az órák felállításának kizárólagos joga illeti meg, az üzleti viszonyokra vonatkozó valótlan tényállítás, mely különösen kedvező ajánlat látszatát kelti, a felperesnek kárt okoz és a jó erkölcsökbe ütközik. Mind a három fórum elutasította a keresetet, a Reichsgericht (1928 márc. 6) azzal az indokolással, hogy az alperes állítása a kábelhálózat átvételére való utalással kapcsolatban és némileg gondos olvasás mellett azt fejezi ki, hogy az alperes csak olyan órákat kínál fel, melyekhez a charlottenburgi kábelhálózat felhasználása szükséges. (Leipziger Zeitschrift XXII. 15/16. sz.) 4. Visszatartási jog folytatólagos szállítás esetén. Ha az eladó, aki az áru szukcesszív szállítására van kötelezve, egy szállítással késedelembe jut, a vevő az előző szállításokra eső vételár-részletek megfizetését a BGB. 520. §-a (= magyar MTK. jav. 1130. §.) alapján mindaddig visszatarthatja, míg az eladó szállítási kötelezettségének eleget nem tett; addig a vevő az utóbb esedékessé váló vételár-részletekkel 'nem is juthat késedelembe (Leipziger Zeitschrift, 1928 június 15.). 5. Versenytilalom ellenszolgáltatása. Részvénypakett eladója a vevővel szemben kötelezettséget vállalt, hogy az általa eddig folytatott üzletágban minden versenytevékenységtől tartózkodni fog. Minthogy a vevő a vételár részleteit csökkent értékű pénzben fizette le, a Reichsgericht kimondotta, hogy az eladó nincs kötve a versenytilalomhoz, mert éppen a vételár teljes értéke tetie volna lehetővé az eladó számára annak betartását; ha ezt az értéket — amint azt a felek a szerződéskötéskor szem előtt tartották — nem kapja meg, tovább kell dolgoznia, — hogy élhessen (Juristische Wochenschrift, 1928 július 28.). Titze az esethez fűzött kommentárjában a Reichsgericht döntését úgy jellemzi, mint amely közel jár ahhoz a határhoz, ahol a szerződés értelmezése és kiegészítése véget ér és a szerződés bírói megváltoztatása kezdődik, de ezt a határt még nem lépi át. 6. Utaló magatartás a váltójogban. Ha a hamisított váltó elfogadójához a váltóbirtokos az aláírás valódisága tekintetében kérdést intéz és ő e kérdésre nem válaszol, hallgatása nem kötelezi őt, ha abban az indokolt hitben lehetett, hogy válaszának beérkeztéig a váltó már forgattatott volna. (A Reichsgericht 1927 november 25-iki ítélete, a Juristiche Wochenschrift 1928. évi 16. sz.)