Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

JOGGYAKORLAT venni. (Zivilrechtliche Entscheidungem des Obersten Gerichsthofes, IX. 180. id. Oesterreichische Anwalts-Zeitung V. 359. o.) 2. A házastársak különélése és a bérlet Ha a bérlő a lakást különélő feleségének engedi át használatra, ez a bérleti szerződést nem érinti. A bérbeadó nem perelheti kilakoltatásra a feleséget, mert ez nem jogalap nélkül tartózkodik a lakásban (u. ott 157. sz.; id. u. ott). 3. A\ atyaság megállapítása antropológiai vizsgálattal. Az elsőbíróság a természetes atyaság megállapítása iránti keresetet a szakértői antropológiai vélemény alapján elutasította. A fellebbezési bíróság ezt a határozatot feloldotta azzal az indokolással, hogy tudományos kérdésekben a bíró csak oly szakértői vélemény alapján alkothat magának a döntése alapjául elfogadandó állásfoglalás helyességéről meggyőződést, mely a tudomány vitátlan megállapításain nyugodva, az általános elismertség tekintélyével lép fel. Az antropológiai származásvizsgálat terén azonban ma még a tudományban eldöntetlen harc folyik, úgy, hogy antropológiai ismérvek nyomán ma még teljes biztonsággal a meghatározott személytől való származás kérdése meg nem oldható. Az Oberster Gerichtshof a szakértői vélemény adatainak részletes egybevetése mellett arra az eredményre jutott, hogy maga a szakértői vélemény sem tudta teljes határozottsággal kizárni a gyermeknek az alperes által történt nemzésének lehetőségét: a szakértő által figyelembevett 47 ismérv közül 7 e nemzés lehetőségét meghagyja, 37 valószínűtlenné teszi, T, pedig a szakértő szerint kizárja. Ez az utóbbi három különbség (a papilláris vonalak és a hüvelykujj szalagjai és ívei között) azonban a szakértői vélemény indokolása szerint csak az alperestől való nemzés valószínűségét, de nem annak lehetőségét zárja ki. Minthogy a bíróság határozatát nem a szakértő végkövetkeztetésére, hanem a vélemény tárgyi adataira alapítja, az Oberster Gerichtshof a szakértői vélemény utóbbi tárgyi adata alapján arra a megállapításra jutott, hogy az alperestől való nemzés lehetősége a szakértői vélemény alapján sem tekinthető kizártnak; ezért a fellebbezési bíróság határozata elleni jogorvoslatot elutasította (J uristische Blátter, 1928 július 28.). II. Németország. 1. A véajegyjogi «hasonlóság* fogalmáho\. A «hasonló* áru védjegyjogi fogalmának (1. nálunk 1890 : II. ic. 1. §.) a német gyakorlatban való felfogására érdekes fényt vet a Reichsgerichtnek egy, 1928 márc. 30-án kelt ítélete, mellből kiemeljük a következő fejtegetést : ((Hasonlóság akkor forog fenn, ha az áruk eredetük, előállításuk vagy használatuk, rendszerinti gyártási vagy eladási helyük szemponijából oly közel állanak egymáshoz, hogy^az átlagos vevő azokat ugyanabból az üzemből eredőknek gondolhatja. Éppen azt kell elkerülni, hogy a közönség más üzemekből származó árukat tévesen az árujegy birtokosának üzeméből eredőknek tartson és a forgalom felfogása szerint az összetévesztés lehetősége leginkább olyan áruknál van meg, amelyeket ugyanazokban az üzletekben, ugyanazon vevőkör számára szoktak elárusítani . . . nem az áruk, hanem az üzemek összetéveszthetősége a döntő.» Ezen az alapon a Reichsgericht megállapította, hogy az eredetileg repülőgépekre lajstromozott «Piloto védjegy automobilokra is kiterjed. (Leipziger Zeitschrift, XXU. 17/18. sz.) 2. *Almeghatalmaiás.» Hogy a meghatalmazott a meghatalmazás tényénél fogva már jogot nyer-e «almeghatalmazás» adására, az a körülményektől függ ; magától értetődőnek ez a jog nem mondható. Község