Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen
JOGGYAKORLAT. 451 tc. 3. §-a alá eső sajtó útján elkövetett lázítás az 1928. évi március hó i-én kelt legfelsőbb elhatározás I. 3. pontja alá esik. Bár ebben a pontban sem az osztály elleni izgatás (Btk. 172. §. 2. bek.), sem a királyság intézménye elleni lázítás, illetve ez intézmények politikai célzattal való megtámadása (191 3: XXXIV. tc. 3. §.) kifejezetten megemlítve nincs, mégis az ezen pontban zárójel között a Btk. VI. fejezetére történő utalásból nyilvánvaló, hogy a kegyelmi elhatározás a Btk. VI. fejezete alá tartozó valamennyi bűncselekményre kivétel nélkül kiterjed, tehát kétségkívül kiterjed a Btk. 172. §. 2. bek. alá eső cselekményre is, még pedig tekintet nélkül arra, hogy ez az 1912 : LXIII. tc. 19. §-a értelmében bűntetté minősül. Ami az 191 3 : XXXIV. tc. 3. §-a alá eső cselekményt illeti, ez azért esik az említett közkegyelem alá, mert ez a szakasz — a törvény í. §-ából kitűnőleg — tulajdonképpen a Btk. 173. §-ának kiegészítése. Az 1913 : XXXIV. tc. 1. §-ának azon rendelkezése folytán ugyanis, mely szerint az 1913 : XXXIV. tc. 3. §-a a Btk. 173. §-a után új szakaszként iktatandó: az 1913 : XXXIV. tc. 3. §-a a Btk. VI. fejezetének egyik szakasza lett s mint ilyen, az abban meghatározott cselekmény szinten kegyelem alá esik. Ez a megállapítás nem foglalja magában a legfelsőbb kegyelmi elhatározás kiterjesztő magyarázatát, aminthogy a kegyelem, mint kivételes kedvezmény, nem is tűr meg kiterjesztő magyarázatot, hanem ez a megállapítás felel meg egyrészről a kegyelmi elhatározás, másrészről az 1913 : XXXIV. tc. 3. §-ának a Btk. 173. §-ához s illetve a Btk. VI. fejezetéhez való viszonya helyes értelmének. (1928 : IV. 25. B. 852/928.) BN. II. A csatlakozás határai. A kir. ügyész a főtárgyaláson, egyrészt helyesen, 14 rendbeli — tehát egymással anyagi halmazatban álló — közokirathamisítás büntette miatt és másrészt tévesen az ezekkel a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatban álló egy folytatólagos csalás bűntette miatt emelvén vádat, az 1928. évi X. tc. 29. §. 1. bek. értelmében a kir. koronaügyésznek a csatlakozás útján a Bp, 385. §. 1. b) pontjára alapított semmiségi panasza sem terjeszkedhetik ezen túl. Vagyis az a nyilvánvalóan téves eredeti vád és minősítés, amely szerint a folytatólagos csalás büntette — az egymással egyébként az anyagi halmazat viszonyában álló közokirathamisítások bűntetteivel — alaki eszmei halmazatban áll, a csatlakozó perorvoslattal helyesbíthető nem volt, mert a csatlakozó perorvoslattal a\ eredetileg rosszul minősített vádon a\ új törvény helyes értelmezése mellett segíteni már nem lehet; ellenben ezzel a perorvoslattal helyesbíthető a közokiratokra vonatkozó anyagi halmazati téves minősítés, habár a kir. ügyész e tekintetben nem élt fellebbezéssel, holott eredeti helyes vádbeli minősítése elérése végett azt megtenni módjában állott. (1928 : III. 14. B. 66/928.) Közli: A. Külföldi jogesetek. I. Ausztria. 1. A bérlő joga a ház fellobogózására. A bérlőnek nincs joga a bérleménynek szokatlan mértékű fellobogózására (12 méter hosszú vörös zászló), mert a demonstráció nem tekinthető a használat oly szokásos módjának, melyre a bérlő külön megállapodás nélkül is jogosult volna helyet igénybe