Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

JOGGYAKORLAT. való előadása éppen úgy, sőt — a zene közvetlen hatásánál fogva — talán még inkább alkalmas az állami rend szempontjából veszélyes izgalom előidézésére, mint e dal szövegének, eléneklése. Bűnösség kimondása az A. V. 5. §-a alapján. (1928 : IX. 5. B. 2466/926.) Adócsalás (1920 : XXXII. te). A fizetési ígéret még nem ellenszolgáltatás. Ennek nemlétében pedig nincs fizetés. így fennforog a hivatkozott tc. 37. §-ának 5. pontjában meghatározott mentesség esete, amely szerint nem esnek általános forgalmiadó alá a hitelügyletből származó bevételek. Nem számítható az általános forgalmiadó alapjához az 1925 : XXIII. tc. 8. §. 2. bek. értelmében sem a hitelbe eladott áruk vételáraként megállapított, sem pedig a saját háztartásban elfogyasztott áruknak pénzbeli értéke. (1928 : III. 14. B. 1820/927.) Ugyanebben a határozatban a C. ' a vádlott személyes viszonyaira és a be nem vallott adóalap csekély voltára (734 P.) figyelemmel arra a meggyőződésre jutott, hogy vádlott nem szándékosan az adóalap alól való menekülés célzatával járt el. BP. A kártérítési igény érvényesítése. I. A Bp. 576. §-ának alkalmazása körül kifejlődött és állandóan követett bírói gyakorlat, a Bp. 326. §. 1. pontja alapján bűncselekmény hiányában történt felmentést is,- csak akkor fogadja el a Bp. 576. §. 3. pontja alapján megállapítandó kártérítési igény törvényes alapjául, ha a felmentő ítélet, avagy megszüntető végzésben kétségtelenül bírói megállapítást nyernek olyan körülmények, amelyek szerint a cselekmény egyáltalán nem esik a büntető törvények alá. (1928:111. 1. B. 1437/928.) Ha a felmentő ítélet indokolása e tekintetben kétséget enged, illetve határozott megállapítást nem tartalmaz, kártalanításra nincs igénye a felmentett vádlottnak. II. Vádelejtés esetén kártalanításra van igény. A vádnak a kir. ügyész részéről történt elejtése és annak a sértettek részéről való át nem vétele folytán, a bíróságnak nem állott ugyan módjában a döntés a tekintetben, hogy vádirat szerint is fennforgó cselekmények bűncselekmény tényálladékát kimerítik-e vagy sem, mindazáltal az ügyészi vád elejtésének alapjául szolgáló indokok ebben a\ esetben éppen úgy figyelembe veendők, mint azokban az esetekben, ha a\ ügyészi vád elejtése a bizonyítékok hiányán alapul. Az utóbbi esetekben ugyanis a bírói gyakorlat a kártalanítás iránti igény megállapítását, rendszerint abból az indokból mellőzi, mert a vádnak bizonyíték hiányában történt elejtése nem jelenti annak bírói megállapítását is, hogy az illető, aki ellen az eljárás folyamatban volt, a terhére rótt cselekményt el nem követte, illetve, hogy a terhére róható cselekmény a törvény szerint nem képez bűncselekményt. Ha azonban a vád elejtése nem a megfelelő bizonyítékok hiánya okából, hanem lényegileg abból az okból történt, mert a terhére megállapítható cselekmények a felbujtói vagy a bünsegédi tevékenység fogalma alá nem vonhatók és így, habár a bíróság az eljárást a vád hiánya okából szüntette is meg, az eljárás bírói megszüntetésnek végeredményben a bűncselekmény hiánya volt az oka : a kártalanítási igény megállapítandó. Í1928 : X. 3. B. 3752/928.) Amnes\tiarendelet értelme\éséhe\. A Btk. 172. §. 2. bekezdése alá eső s az I9I2:LXIII. tc. 19. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett izgatás bűntette és az 1913 : XXXIV.