Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

JOGGYAKORLAT. 44c> hogy a fiatalkorúra ez esetben kétnemű szabadságvesztést is szabjon ki a bíróság. Mélyebben és a törvény miniszteri indokolása kapcsán — vizsgálat alá véve a kérdést — kitűnik, hogy a törvény, amennyiben semmit ez irányban világosan ki nem jelent, nem kíván szakítani itt sem azzal az általános, eddig még mindig követett büntetőjogi elvvel, hogy a szabadságvesztésbüntetés egynemű és egységesen kiszabott legyen ; és így a törvényhozó itt az «e mellett» alkalmazandó intézkedés valamelyike alatt inkább csak a Bn. ÍJ. §. z—J. pontjában megjelölt intézkedés valamelyikét értelte. Támogatja a kir. Kúriát e felfogásában az, hogy az Fb. rendelkezésein végigvonuló az a nagy elv, ami nem a megtorlást, hanem kizárólag a javítást és nevelést tartja szem előtt, szenvedne csorbát akkor, ha — a jelenlegivel hasonló esetben — egy hosszabb tartamú, a javítást és nevelést célzó fogházbüntetés mellett, ugyanazon ítéletben még külön egy aránylag kis tartamú ugyanazonos vagy másnemű szabadságvesztésbüntetés is állapíttatnék meg. (1928. III. 13. B. 8927/1927.) A megoldás ily esetekben az, hogy ha a fiatalkorban elkövetett bűncselekmény a súlyosabb, az Fb. értelmében szabja ki a bíróság a büntetést, ha pedig a felnőttkorban elkövetett büntetés az aránytalanul súlyosabb, úgy a BTK. értelmében megszabott büntetés mellett a bíróság az Fb.-t csupán annyiban alkalmazza, amennyiben az a javítás és nevelés érdekében kívánatos. A szabadságvesztés súlyának megállapításánál pedig mindkét bűncselekmény figyelembe veendő. HV. (1914 : XL. tc. 4. §.) Az egyenruhában levő csendőr, habár a kérdéses alkalommal 5^0/gálaton kívül volt jelen az eset színhelyén, mégis miután a közrend fenntartására hivatott csendőr hivatásából kifolyó minden cselekményében hivatalos teendőt végez - az adott esetben is a véletlenül szükségessé vált és hivatásából eredő hivatalos kötelességet teljesített akkor, mikor a vendéglőben támadt verekedés megakadályozása végett fellépett és a verekedőket a törvény nevében a verekedés abbanhagyására szólította fel. Aki ily közeget hivatali kötelességének teljesítésében akadályoz, az id. § értelmében bűnös. (1928 : VIII. 28. B. 1715/928.) Állam és társadalom fokozottabb védelméről szóló tc. I. A rágalmazás és a nemzetgyalázás bűncselekményeinek egymáshoz való viszonya. Ha valamely kijelentés állami szerveknek, intézményeknek működését kiragadva teszi támadás tárgyává oly konkrét tányállítások kíséretében, amelyek valóságuk esetében az illető hivatali szervek funkcionáriusai ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítására szolgálhatnak alapul, akkor felhatalmazásra üldözendő rágalmazás forog fenn. Az 1921 : III. tc. 7. §-a csak oly tényállítások esetén alkalmazható, amelyek általánosító, az állami berendezés és nemzeti életműködés egészére kiható tartalmuknál fogva arra alkalmasak, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák vagy hitelét sértsék. A bíróságok pártatlanságát támadó tényállítás — tekintettel a bíráskodásnak a kormánytól független voltára — nem alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy nemzet megbecsülését csorbítsa, hanem okul szolgálhat arra, hogy az illető bírák ellen a fegyelmi eljárás megindíttassék. Az ily tényállítás tehát rágalmazás vétségének tényelemeit meríti ki. (1928 : III. 6. B. 7906/1927.) II. Az internacionálé nevű dal zenéje a köztudatban annyira ismert és annyira össze van forrva magával é dallal, hogy e dalnak hangszeren