Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

JOGGYAKORLAT. A mai nehéz gazdasági helyzetben az ügyvédkar örömmel üdvözölné, ha a 709. sz. polgári jogi határozat álláspontja jogegységi határozattá emelkednék. Reméljük, a kir. Kúria elnöke, aki az ügyvédek érdekei iránt mindig oly nagy megértéssel volt, jogegységi döntés tárgyává fogja kitűzni ezt a fontos kérdést. JOGGYAKORLAT. Hasai jogesetek. Büntetőjog. B. T. K. 95—96. §§-ai a halmazat kérdéséhez. Annak vizsgálatánál, hogy a cselekmények egysége vagy többsége van-e jelen, annak a megállapítása a döntő, hogy egy vagy több más-más jogi érdeket sértő, törvényes tényálladék létesült-e. Ha két különálló, eltérő jogi érdekel is sértő, egymástól elhatárolt tényálladék valósult meg, úgy mint a csalás és magánokirathamisítás bűntettének a tényálladéka, akkor noha a cselekmények egyike a másikkal a cél és eszköz viszonyában van. ily irányú anyagi jogszabály hiányában nem következik, hogy az egyik a másikba beleolvad s így egységes cselekmény létesül. Beolvadás a Btk. 95. §-a értelmében csak egynemű cselekmények kö\ött lehetséges, melyek közül a súlyosabb az enyhébbnek minden alkotó elemét magában foglalja. (A magánokirathamisítás bűntettének tényálladéka a csalás tényálladéki elemeivel nem azonos, hasonlóképpen csalás és sikkasztás sem olvad egymásba.) Ily esetekben tehát a 96. § szerint, anyagi halmazatot kell megállapítani. (C. 1928 IX. 18. B. 70H6/927.) A\ értékhatár és a bírói hatáskör kérdéséhez. (3*5, 3 59, 386. §§). A bírói gyakorlat az elvont vagyon értéke és a sértett követelése közül mindig azt fogadja el a minősítés alapjául, amelyik kisebb. A kárösszeghez számítandók a perköltségek is. 1928 IX. 12. B. 6288/1927. A peresített követelés és a végrehajtás alól elvont vagyontárgy, a tartozás és a hitelező megkárosítása céljából elidegenített vagyon értéke, mint a minősítés szempontjából irányadó tényezők közül azt kell alapul venni, amely a terheltekre kedvezőbb. Lopás. 336. §, 7. és 9. p. 343. §. I. A Btk. 343. §-a értelmében nem a Btk. 336. §. 7. pontja szerinti minősülés, hanem csakis a hivatkozott Btk. 343. §-ában felsorolt személyek által a szolgálatadó kárára elkövetett lopás üldözhetése függ a szolgálatadó törvényes időben előterjesztett magánindítványától, miért is a lopásban részi vett nem cselédtársak büntethetőségét a sértett indítványának visszavonása nem érinti (Btk. 115. § 2. bek.) 1928. III. 7. B. 2379/1927. Lásd e kérdéshez a C. a büntetőjogi határozatok tárába 215. sz. a. felvett elvi jel. határozatát, amely szerint a szolgálati viszony tárgyi ismérv, amely a bűncselekmény lényegéhez tartozik. Ez a tárgyi elem pedig, mint minősülő körülmény, arra a társtettesre is kihat, aki oly lopásban, melyet a cseléd a gazdája kárára elkövet, e viszony tudatában és felhasználásával részt vesz.