Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A telekkönyvi elvek az angol ingatlanjogi reformban

442 DF FÜRST LÁSZLÓ. és a tulajdonos életére szóló tulajdon (entails and life-interests)r a szintén jellegzetesen angol trust (a tulajdontól különvált igazgatási jog), az equitable interesten nyert további jogok. A telekkönyvi jogok összeütközésének említett szabálya már most a következők: Legal estate-ek egymás közti összeütközése esetén az időbeli elsőség dönt. Ugyanez áll equitable interest-ek egymásközti versenyére. Legal estate-ek és equitable interestek összeütközésénél a következő szabályok állanak: A telekkönyvön kívül szerzett equitable interest elenyészik a telekkönyvben jóhiszeműen bízó fél bejegyzett jogával szemben, ha az utóbbi- a jogért megfelelő ellenértéket (valuable consideration) szolgáltatott, kivéve, ha az előbbi jog bejegyzésre nem köteles (overridingl De az utóbbi kivétel sem áll (Settled Land Act 1925., sect. 2. [1.]), ha az átruházás a) a trustee által eladás végett, b) a jelzálogos hitelező által, c) a bíróság által eszközöltetett és a vevő a vételárat egyidejűleg lefizette. Az a) pont esetébsn azonban megáll a kivétel, ha az equitable interest a trust keletkezése előtt jött létre. Minden esetre győz az equity-jog, ha title deeds átadásával van biztosítva (1. a fentieket), úgyszintén akkor, ha a telekkönyvi szerző nem adott megfelelő ellenértéket. A jóhiszemű visszterhes szerzés oltalmában a szerző jogutódja akkor is részesül, ha csak jóhiszemű volt, de megfelelő ellenértéket nem szolgáltatott. (L. Artúr Curti: Englands Privát- und Handelsrecht, 1. köt. 1927. 150,—161. oldal.) Látható, hogy miként a bejegyzési elv, a publicitás is szűkebb körre szorul. Az utóbbi irányban tett megszorítások közül talán a legjelentősebb a jóhiszemű szerzés védelmének megtagadása ingyenes átruházások esetén. Az ingyenes szerző még oly telekkönyvön kívüli jogoknak is engedni kénytelen, melyek nem esnek a bejegyzésre nem köteles jogok körébe, melyeknek létezése tehát különben tisztán kötelmi jogi jelentőségű volna. A konstrukció itt emlékeztet a magyar jogcímvédelemre, azonban azon túlmenőleg, a rosszhiszeműség vélelmét megalapító tény (birtoklás, tudomás a kötelmi jogról) nélkül, sőt bebizonyított jóhiszeműség esetében is, a megajándékozott helyzetét elvileg precariussá teszi és a megajándékozottat a megajándékozóval szemben az ingatlanra vonatkozólag fennálló összes követelések jogosultjainak korlátlanul kiszolgáltatja. (Odáig azonban az angol jog sem megy, hogy ugyanezt a precarius helyzetet a kötelmi jogról tudomással bíró visszterhes szerző ter-