Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A telekkönyvi elvek az angol ingatlanjogi reformban

A TF.LEKK.ÖN YVI ELVEK AZ ANGOL REFORMBAN. 439 lagos hatállyal állították fel a bejegyzési elvet; a bejegyzés a jog keletkezésének konstitutív eleme és elvileg bejegyzés nélkül ingatlanon jog nem szerezhető. Ez az elvi álláspontja az osztrák nyomán a magyar jognak (optk. 431. §, magyar ptk. jav. biz. szöv. 368. §)* ezt az elvet fejezi ki a német ptk. 873. §-ának 1. bekezdése. A valóságban a bejegyzési elv ezekben a jogrendszerekben számos törést szenved, így a magyar, ill. osztrák jogban az elbirtoklás, a kisajátítás, az öröklés és utóöröklés stb., a német jogban ezenkívül a jószágközösség, a «Briefpfandrecht» átruházása stb. tényállásainál, melyek az ingatlanon való jogoknak telekkönyvön kívüli megszerzését eredményezik (más kérdés maradván természetesen az, hogy a publicitás megengedi-e ennek a jognak jóhiszemű harmadikokkal szemben való érvényesítését). A bejegyzési elvnek korlátlan hatállyal való, általános szabálykénti felállítása arra vezetett ezekben a jogrendszerekben, hogy bizonyos, szorosabban körülírt területeken az mégis feltétlenül érvényesülhet. így az átruházással való jogszerzés és a zálogjog alapítása körében. (A német jogban ez utóbbi két irányban is maradtak kivételek, de ezeket elenyészőknek mondhatjuk, v. ö. a német ptk. 1154., 1274., 1069., 1187. és 1195. §§~t-) A bejegyzési elvnek általában történt, elvi korlátozása az angol jogban ezeket az eddig szinte érintetlen sziklákat is aláássa. Az a szabály, hogy a telekkönyvi bejegyzés csupán bejegyzésre nem köteles jogok nem létezésétől feltételezett jogot ad a bejegyzettnek, kiterjed egyfelől az élők közti átruházásra, másfelől a zálogjog alapítására is. De ez a formulázási mód jogszerkesztési szempontból különösen sikerültnek mondható egy oly kérdés megoldására vonatkoztatva, mely speciálisan a magyar jog terén nagy jelentőségű. Ez a birtokkal megerősített jogcím védelmének kérdése. A magyar jognak ezt a sokszor megbeszélt s Zsögöd által dogmatikus alapokra helyezett intézményét a miénknél tisztább konstrukcióban most látjuk viszont a távoli angol jogban, mikor idehaza annak lényege a bírói gyakorlatban már csaknem teljesen elhomályosult. (A birtokkal megerősített jogcím helyett a puszta kötelmi jogcím védelmét mutatják a kir. Kúria P. V. 594/1925. [Mjogi Dtár XVIII. 83.I, P. V. 1518/1925. [Mjogi Dtár XIX. 18.], P. V. 2929/1925. [Mjogi Dtár XIX. 40.], P. VI. 3508/1925. [Mjogi Dtár XIX. 58.] stb. számú határozatai.) * Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslata ezt az elvi ibrnullázást már mellőzi. Jogállam XXVII. évf. S—9. füzet. 29