Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A telekkönyvi elvek az angol ingatlanjogi reformban

438 DS FÜRST LÁSZLÓ. jog területe ismét megnövekedett. Ami különbség a commonlaw-n és az equityn alapuló jogok között még megmaradt, az is a törvény formai erejére támaszkodik. Igaz, hogy a törvényben történt szabályozás egyelőre inkább elvi jelentőségű, hiszen Angliának ma még nincs általánosan kötelező telekkönyvi rendszere. (Csak az ingatlanokat terhelő jogok bejegyzésére van az egész országra kiterjedő lajstrom s bizonyos terhek tekintetében bejegyzési kényszer is áll fenn. Sőt Londonban van általános telekkönyv is — land register — az egész ország számára, de a bejegyzés általában fakultatív, csak London városára kötelező. Az új törvény értelmében a grófságok a maguk területére nézve indítványozhatják a koronatanácsnál a kötelező telekkönyv bevezetésének elrendelését, sőt 1935-ben, tíz évvel a törvény életbelépése után a koronatanács a telekkönyvezési az egész országra vagy egyes grófságokra kötelezőnek mondhatja ki, ami ellen a parlament mindkét háza vétót mondhat. A grófságok eddig nem éltek az említett joggal.) Ez az elvi szabályozás természetesen már értékesítette a telekkönyvvel a kontinensen tett tapasztalatokat s így az angol reformtörvények a maguk nehézkes ősi «jogászi angol» nyelvezetének avult köntösében tartalmilag és szellemben Európa legmodernebb ingatlanjogi rendszerének a képét tükröztetik s ezt a képet nem zavarják a még mindig nagy számban fenntartott feudális formák sem. A publicitás elvének szerepe előtt a béjegy^ési elvét kell vizsgálnunk, melyen az előbbi felépül. (A bejegyzési elv érvényesülésének terjedelmétől függ a publicitás szerepének lehetősége és fontossága, mert pl. korlátlan bejegyzési elv mellett [1. az 1900 előtti hamburgi, mecklenburgi, szász stb jogokat] a jóhiszemű szerzés védelmére nincs szükség, ennek értelme sincsen ; viszont a bejegyzési elv lazább kezelése esetén e védelem jelentősége fokozódik.) A bejegyzési elvet a Land Registration Act (section 69.) azzal a hozzátétellel deklarálja, hogy a bejegyzés a bejegyzésre nem köteles jogok fenntartásával történik. Bejegyzésre nem köteles jogok (overriding interests) pedig azok, melyekről a tényleges birtokosnál tett tudakozódás útján tudomást lehet szerelni, továbbá bizonyos * törvényen alapuló)) jogok. Ezeket a törvény (sect. 70.) nagy részletezéssel sorolja fel. A bejegyzési elvnek általánosságban ekként történt formulázása ezideig egyedülálló. Azok a jogrendszerek, melyekben a kötelező telekkönyvi rendszer megvalósult, kódexeikben kizáró-