Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az igazságszolgáltatás külsőségei

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÜLSŐSÉGEI. 433 bár betartásuk kötelező volna — azokat be nem tartják és be nem tartatják olykép, ahogy azt törvényeink és a bíróságok iránti tisztelet megkövetelné . . . Mindenekelőtt leszögezhetjük azt a tényt, hogy bíróságaink működése általában nélkülözi azokat az ünnepélyes formákat, szükségszerű külsőségeket, melyeket a perrend és annak szelleme megkövetelne, s amelyek a bíróság iránti tisztelet megállapítására és fokozására s ezzel a bíróság tekintélyének emelésére, — végül pedig maga az anyagi igazság kiderítése és érvényesítése szempontjából is feltétlenül szükségesek volnának... Feltűnő jelenség az anyagi igazságra is kétségkívül leginkább kiható formaságnak: az eskünek (a fél-, tanúk-, szakértők esküjének) profanimálódása. Ma az esküt, talán még az intelligensebb tanúk és felek se fogják fel oly komolyan és lelkiismeretesen, mint ahogy azt, mint nemcsak jogi tényt, hanem az Istenre hivatkozás ünnepélyes tényét, —• tehát vallási jellegű aktust — felfogni és tiszteletben tartani kellene . . . Pedig az igazságszolgáltatásnak mily ügydöntő tényezője az eskü ... A bírák is, beismerhetik nyugodtan, hogy a pereknek több mint kilencven százalékát, érdemben nem bírói bölcseség, hanem eskük döntik el. Az eskünek ilyen anyagi igazságot megállapító, perteldöntő jellegére tekintettel — minden garanciát a legteljesebb mértékben biztosítani kellene — abból a szempontból, hogy az eskü igaz legyen. Az eskü profanizálása pedig semmiként se kedvez ennek . . . Nem sok kautálét nyújt a hamis eskü és hamis tanúzás büntetése sem, mert azokat a lelketleneket, akik hamis esküre képesek, el nem rettentenek a büntetéssel való fenyegetések, mert tudják, hogy e bűncselekmények tényálladéka a legnehezebben megállapíthatók közé tartozik. Épp ezért, az esküt, amennyire csak lehet — nem volna szabad lejáratni, — csak a lehető legszükségesebb esetekben volna szabad ehhez a bizonyítékhoz folyamodni . . . Egészen helytelen például számos ügyésznek és védőnek az a gyakorlata, hogy derűre-borúra esküvétellel igyekszik a vádat, illetve a védelmet megerősíteni. A megrögzött, kitanúlt hamisesküvőkkel és hamistanuzókkal szemben — bárminő ünnepélyes forma is hiábavaló; — ámde nagy számmal vannak azok, akik csak bizonyos körülmények között nyernek elég bátorságot hamis tanúzásra, vagy hamis esküre; — ellenben megfelelő körülmények között ettől tartózkodni fognak. Ezekre a kevésbbé romlott vagy csak köny-