Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 8-9. szám - A fizetésképtelenség büntetőjogi vonatkozásai
430 D? ZÖLDY MIKLÓS. Még az 1914. évi december hó 10-én császári rendelettel kibocsájtott, de most is hatályos osztrák 337. Rgbl. számú «Konkurs, Ausgleichs • und Anfechtunsordnung» — valamint az 1927 évi július hó 7. napján életbeléptetett német «Gesetz über den Vergleich zur Abwendung des Konkurses» rendszereiből — azokban található büntetőjogi vonatkozású rendelkezésekből, megállapítható, hogy a legislatorius célzat mindkettőnél a fizetésképtelenség nyomán felmerülhető kriminalitásoknak egyenlő elvek szerint való szabályozása. Az említett osztrák rendelet ugyanazt a beosztást tartja meg, mint amelyeket a korábbi csődeljárásra vonatkozó rendeletet életbeléptető törvény (das Einführungsgesetz zur Konkursordnung) létesített. Ezek szerint felosztja a vonatkozó bűncselekményeket: bűntettekre és vétségekre. Az előbbiek közé sorolja: 1. a csalárd bukást. 2. az idegen hitelezők megkárosítását, az utóbbiak közé pedig: 1. egyes hitelezők kedvezményezését, 2. a vétkes bukást, 3. a hiányos könyvvezetést. Viszont az érintett speciális jogban, ezidőszerint legújabb keletű, hivatkozott német törvény 915. és 96. §-aiban az adósnak mindama eljárását — általánosságban •— mely a csőd elkerülése céljából, koholt követeléseket érvényre juttat (erdichtete Forderungen geltend macht) súlyosságához képest, tíz évig terjedhető fegyházzal, enyhébb esetekben fogházzal, illetve pénzbüntetéssel; a hitelezők részéről pedig azt, ki szavazatának bizonyos irányban való leadásáért jutalmat elfogad, vagy ígéretet (gewáhren oder versprechen lásst) egy évig terjedhető fogházzal vagy pénzbüntetéssel fenyegeti. Az osztrák büntetőjogszabályok keretei mások: de lényegükben megtalálhatók a mai Btkv-ünk 414. és 416. §-ai taxátióiban. A német büntetőjogszabályok viszont oly elasticusak, tág keretűek, a bírói cognitiókra és individualizációra oly latitudókat biztosítanak, melyek a modern büntető igazságszolgáltatás célirányába lehetnek tartva, de még nálunk ismeretlenek. Mindenesetre a németországi csődönkívüli kényszeregyességi eljárás során felmerülhető bűncselekményeknek megtorlását illetően: ily általánosságban tartott elvek, a csődeljáráshoz fűződő bűncselekményekre tartozó, korábban is igen? szigorúnak ismert rendelkezéseknek útját nem keresztezték. Ámde nem így van ez hazai jogterületünkön, hol a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárással kapcsolatos bűncselekményekről a kir. ügyészségek a gyakorlatban rendszerint csak valamely hitelezőnek bűnvádi feljelentése folytán nyernek értesülést. A megindult nyomozás során.